Jelenleg a fővállalkozók diktálnak

Egyre többször fordul elő a „piramis jellegű” magatartás az építkezéseken, amikor a vállalkozó az egyik helyen kapott előlegből végez tevékenységet egy másik beruházáson. A lyukak betömködése ilyenkor általában nem sikerül, a megrendelő pedig futhat a pénze után. Lapunknak egy építési ügyekre szakosodott ügyvéd arról beszélt, a sokasodó peres eljárások elkerülése érdekében a megrendelőnek érdemes építési műszaki ellenőrt alkalmaznia, és lehetőleg minél kisebb előleget kifizetnie.

Az ügyvéd azt javasolja, hogy az építtető alkalmazzon műszaki ellenőrt, és minél kevesebb előleget biztosítson az építőnek Fotó: Mirkó István

– Jelenleg ritka az olyan építkezés, amelynek esetében a teljesítési határidő nem tolódik ki, s olyan jóformán nincs, amelynél ne tapasztalná azt az építtető, hogy lényegesen több pénzt kellett a befejezésre fordítania, mint amennyit a kivitelezési szerződés alapján tervezett – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Jámbor Attila ügyvéd. Az Építésijog.hu szakportál szerkesztője szerint az építkezés jellegéből fakadóan vita nélküli beruházás gyakorlatilag nem létezik: óhatatlanul nézetkülönbség alakulhat ki valamilyen hiba felmerülésekor vagy akkor, ha a tervek szerint nem lehet megvalósítani a kivitelezést. A késedelem és a többletköltségek szintén vitákhoz vezetnek.

A ki nem fizetett vállalkozói díj elsősorban az alvállalkozókat sújtja, a megrendelők pedig azzal a kellemetlenséggel szoktak találkozni, hogy a fővállalkozó kivitelező nem fejezi be a munkát vagy nem végzi el a szükséges javításokat. Az építési ügyekre szakosodott ügyvéd megjegyezte: egyre többször találkozik „piramis jellegű” magatartással, amikor a vállalkozó az egyik építkezésen kapott előlegből végez tevékenységet egy másik beruházáson. A beruházási lyukak betömése végül általában nem sikerül, ezért a vállalkozónak lesz olyan megbízása, amelynél már nem tudja befejezni a munkát. Ilyen esetben a megrendelő legtöbbször futhat a pénze után, és az alvállalkozók közül is többen pórul járnak.

Az ügyvéd szerint a szűkösebb kivitelezői kapacitás miatt a fővállalkozók diktálhatják a feltételeket, így egyre több esetben előleg fizetése mellett végzik a munkát. Az előleget viszont nem mindig az adott építkezésre költik el. Ráadásul egyre több olyan cég jelenik meg a kivitelezésben, amelyek nem rendelkeznek tapasztalattal vagy megfelelő munkaerővel, s az általuk végzett munka jelentős károkat okoz, sőt akár el is lehetetlenítheti a beruházást.

Az ügyvéd azt javasolja, hogy az építtető alkalmazzon műszaki ellenőrt, és minél kevesebb előleget biztosítson az építőnek
Fotó: Mirkó István

Jámbor Attila felhívta a figyelmet arra az esetre is, amikor a papírok csupán azért vannak „rendben”, hogy a csok vagy a hitel lehívható legyen. A leigazolt hibás vagy hiányos munka melletti szóbeli megállapodás teljesítésére később már nem kerül sor – a vállalkozó megkapja a pénzt, de a munka nem készül el.

A peres eljárás elkerülése érdekében Jámbor Attila két tényezőt javasol: az építtető alkalmazzon építési műszaki ellenőrt, és fontos az is, hogy minél kisebb mértékű előleget biztosítson a vállalkozónak. Alvállalkozói oldalról arra kell figyelni, hogy minél több fizetési részletet rögzítsenek, a nemfizetés esetére pedig kössék ki a munkavégzés felfüggesztését, valamint egyéb szankciókat. Az ügyvéd hangsúlyozta: vita esetén a felek között akkor lehet megállapodás, ha képesek kompromisszumot kötni.

– A sértettség és az igazságérzet gyakran megakadályozza, hogy a felek engedjenek követelésükből, vagy éppen a helyzet téves értékelése miatt nem lehet egyezségre jutni. A kisebb javítási munkáknál a megrendelőnek a békéltető testületek bevonása lehet megoldás. A nagyobb munkák esetén felmerülő elszámolási viták a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv bevonásával jó eséllyel rendezhetők – magyarázta az Építésijog.hu szerkesztője, hozzátéve, hogy a téma fontosságát érzékelve újabb szakmai konzultációt tartanak arról, milyen lehetőségek vannak a követelés érvényesítésére a pereskedés helyett.

Jámbor Attila ugyanakkor hangsúlyozta, ha a másik fél nem akar vagy nem tud megállapodni, akkor a nem peres vagy peres eljárást a lehető legrövidebb időn belül meg kell indítani. – Azért kell gyorsnak lenni, hogy legyen értelme az eljárásnak. Ha az adós vagyona elfogy vagy a cég megszűnik, akkor a jogerős bírósági döntés ellenére sem jut hozzá a perre menő fél az elmaradt vállalkozói díjhoz vagy a javítási költséghez – mutatott rá az ügyvéd. A legtöbb esetben azonban mindkét fél hosszú ideig vár a bírósági eljárás megindításával, mert bíznak a helyzet rendeződésében. Ezt a reményt sok esetben a másik fél is táplálja: ígérget vagy éppen látszattevékenységet végez.