Nos, ilyen hevenyészett kockás papíros számolgatás után legalábbis az jön ki, hogy nem lehetetlen a házépítés még akkor sem, ha nem menő bankárok vagy ügyvédek vagyunk. Sőt még úgy sem, ha figyelembe vesszük az elmúlt esztendők eszement áremelkedését. Azt, hogy jóformán tervező, kivitelező és mindenféle szakmunkás a „mi” tíz plusz tízmilliónkra pályázik – vagyis szemrebbenés nélkül növeli díjszabását egyik pillanatról a másikra, vagy közöl olyan árat, hogy bizony azt se tudjuk, sírni vagy nevetni támad-e kedvünk. Még szerencse, hogy a csok is igazodik az árváltozáshoz: jelenleg már tíz plusz tizenötmillióról van szó, és akkor még nem is beszéltünk a várhatóan az év közepétől elérhető életkezdési kölcsönről.
Ahogy Orbán Viktor fogalmazott a gazdasági évnyitón, „nincs társadalmi segítség személyes erőfeszítés nélkül”. A csok ennek jellegzetes példája, különösen, ha az építkezést nézzük. Szűkös albérlet vagy összeköltözés az építkezés idejére anyóssal-apóssal, hisztiző gyerekek, tervezgetés, utánajárás, tárgyalás, alkudozás. Ha viszont minden összeáll, valóban elmondhatjuk, „ez jó mulatság, férfimunka volt”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!