Jól járnak a hűsölő gazdagok

Az éghajlatváltozás győztesei közé tartozik Norvégia, míg a vesztesei közé Nigéria — olvasható az amerikai Stanford Egyetem két professzorának tanulmányában. A PNAS (Proceedings of the Natio­nal Academy of Sciences) folyóiratban közölt cikk szerzői annak néztek utána, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az egyes térségek gazdasági teljesítményére.

Az éghajlatváltozás 17-30 százalékkal apasztotta a világ legszegényebb országaiban élők jövedelmét Fotó: REUTERS/Afolabi Sotunde

A bolygó globális átlaghőmérséklete az ipari forradalom kezdete óta közel egy Celsius-fokot emelkedett. A tanulmány készítői azt próbálták számszerűsíteni, hogy ez az emelkedés miként hatott a bolygó különböző pontjain található nemzetek gazdaságára. A következtetés egyértelmű: a szegény országok veszíttek, míg a gazdagok – különösen azok, amelyek az elmúlt ötven évben nagy mennyiségű gázt bocsátottak a légkörbe – jól jártak. Adataik szerint a leggazdagabb és a legszegényebb országokban az egy főre jutó jövedelem különbsége 25 százalékkal lenne kisebb az éghajlatváltozás nélkül.

A Stanford Egyetem közgazdásza, Marshall Burke korábbi munkájában megállapította, hogy az átlagosnál nagyobb hőmérséklet-emelkedés esetén a szegény országok gazdasági növekedése lassult, a gazdag országoké ellenben gyorsult. A világ tehetős államainak zöme a viszonylag hűvösebb régiókban található, ahol a melegedés elviselhető keretek között marad, míg a szegény országok az Egyenlítő körül koncentrálódnak, ahol a kisebb hőmérséklet-növekedés is hátrányos a növénytermesztésre, az egészségre és a munkaerő termelékenységére.

A most megjelent tanulmányban Marshall Burke az éghajlatkutató Noah Diffenbaugh segítségével több mint húsz klímamodell alapján azt elemezte, hogy az országok hőmérséklete mennyit emelkedett 1960 óta. Ezután megbecsülték az egyes országok gazdasági teljesítményét hőmérséklet-növekedés nélkül. Arra jutottak, hogy a világ szegény országainak többsége ma szegényebb, míg sok ország gazdagabb, mint amilyenek lennének a klímaváltozás nélkül.

Az éghajlatváltozás 17-30 százalékkal apasztotta a világ legszegényebb országaiban élők jövedelmét
Fotó: REUTERS/Afolabi Sotunde

Azt találták, hogy 1961 és 2000 között az éghajlatváltozás 17-30 százalékkal apasztotta a világ legszegényebb országaiban az egy főre jutó jövedelmet. A világ második legnépesebb állama India, ahol éghajlatváltozás nélkül harminc százalékkal nagyobb lenne a jövedelem. Afrika legnépesebb államában, Nigériában 29 százalékos a csökkenés. A jelentős kőolaj- és gáztermelő Norvégia ellenben jól járt: 34 százalékkal gazdagodott az emelkedő átlaghőmérsékletnek köszönhetően. A mérsékelt övezetekben lévő országok esetében – erre példa Kína és az Egyesült Államok – nem mutatható ki drasztikus eltérés.

A megállapításoknak nehezen megjósolható következményei lehetnek abban az évtizedek óta folyó vitában, hogy kiknek kell a legnagyobb mértékben csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – és kiknek kell fizetniük a klímaváltozás okozta károkért. Ez a globális éghajlatváltozási tárgyalások egyik legbonyolultabb kérdése. A tanulmány egyértelműen számszerűsítette az északi félteke gazdag országainak kettős előnyét: a fosszilis anyagok felhasználásával növelik gazdaságukat, emellett (az általuk is kibocsátott gázok miatt) a hőmérséklet-emelkedés hatására kedvezőbb lesz a klímájuk. „Más országok egyik előnnyel sem rendelkeznek” – üzeni Burke.