A bolygó globális átlaghőmérséklete az ipari forradalom kezdete óta közel egy Celsius-fokot emelkedett. A tanulmány készítői azt próbálták számszerűsíteni, hogy ez az emelkedés miként hatott a bolygó különböző pontjain található nemzetek gazdaságára. A következtetés egyértelmű: a szegény országok veszíttek, míg a gazdagok – különösen azok, amelyek az elmúlt ötven évben nagy mennyiségű gázt bocsátottak a légkörbe – jól jártak. Adataik szerint a leggazdagabb és a legszegényebb országokban az egy főre jutó jövedelem különbsége 25 százalékkal lenne kisebb az éghajlatváltozás nélkül.
A Stanford Egyetem közgazdásza, Marshall Burke korábbi munkájában megállapította, hogy az átlagosnál nagyobb hőmérséklet-emelkedés esetén a szegény országok gazdasági növekedése lassult, a gazdag országoké ellenben gyorsult. A világ tehetős államainak zöme a viszonylag hűvösebb régiókban található, ahol a melegedés elviselhető keretek között marad, míg a szegény országok az Egyenlítő körül koncentrálódnak, ahol a kisebb hőmérséklet-növekedés is hátrányos a növénytermesztésre, az egészségre és a munkaerő termelékenységére.
A most megjelent tanulmányban Marshall Burke az éghajlatkutató Noah Diffenbaugh segítségével több mint húsz klímamodell alapján azt elemezte, hogy az országok hőmérséklete mennyit emelkedett 1960 óta. Ezután megbecsülték az egyes országok gazdasági teljesítményét hőmérséklet-növekedés nélkül. Arra jutottak, hogy a világ szegény országainak többsége ma szegényebb, míg sok ország gazdagabb, mint amilyenek lennének a klímaváltozás nélkül.
Fotó: REUTERS/Afolabi Sotunde
Azt találták, hogy 1961 és 2000 között az éghajlatváltozás 17-30 százalékkal apasztotta a világ legszegényebb országaiban az egy főre jutó jövedelmet. A világ második legnépesebb állama India, ahol éghajlatváltozás nélkül harminc százalékkal nagyobb lenne a jövedelem. Afrika legnépesebb államában, Nigériában 29 százalékos a csökkenés. A jelentős kőolaj- és gáztermelő Norvégia ellenben jól járt: 34 százalékkal gazdagodott az emelkedő átlaghőmérsékletnek köszönhetően. A mérsékelt övezetekben lévő országok esetében – erre példa Kína és az Egyesült Államok – nem mutatható ki drasztikus eltérés.
