Nyílt lapokat várnak el a gyártóktól

Könnyebben tájékozódhatnak a jövőben a fogyasztók arról, hogy egy adott élelmiszer összetétele között milyen különbségek vannak a nyugati és a keleti uniós tagállamokban — mondta a Magyar Nemzetnek Zsigó Róbert. Az Agrárminisztérium államtitkára lapunknak arról beszélt, hogy az Európai Parlament legújabb döntésével elfogadott irányelve már megfelelő alap ahhoz, hogy fel tudjanak lépni a tagállamok a kettős élelmiszer-minőség ellen.

A cégek többek között a vásárlói igényekkel indokolták a különbségeket Fotó: Kurucz Árpád

– Részletes tájékoztatást kell kapniuk a jövőben a vásárlóknak az adott élelmiszer összetételéről, így a gyártóknak azt is jelölniük kell, ha az előállítás során használt hozzávalók bizonyos országokban eltérnek – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Emlékeztetett: megfelelő megoldás a kettős élelmiszer-minőséggel kapcsolatos problémákra az Európai Parlament által a napokban elfogadott uniós irányelv.

Az államtitkár a részletekkel kapcsolatban arról beszélt, két éven belül át kell ültetniük a tagállamoknak az új irányelvet. Ennek köszönhetően a nemzeti hatóságok lehetőséget kapnak, sőt kötelezettségük lesz odafigyelni arra is, hogy az eltérő összetevőket tartalmazó, különböző minőségű, de ugyanazon termékek jelöléséből a vásárlók egyértelműen meg tudják állapítani az eltéréseket. Ellenkező esetben pedig fel kell lépniük a hatóságoknak, mivel a szabálytalan jelölés a fogyasztók megtévesztésének minősül.

– Bízunk benne, hogy az új szabályozásnak köszönhetően több élelmiszeripari szereplő is felhagy a különböző minőségű, összetételű termékek gyártásával, és azonos élelmiszerrel látja el a keleti és a nyugati tagállamok lakosságát. Ehhez a vásárlói tudatosság járulhat hozzá a leghatékonyabban, ha ugyanis a vevő a terméken feltüntetett minőségbeli különbséggel egyértelműen szembesül, adott esetben más gyártótól származó vagy még inkább magyar terméket vásárol, ezzel segítve a hazai ­agrárium szereplőit is – hangsúlyozta Zsigó Róbert. Kiemelte: az európai uniós szintű szabályozás a visegrádi országok összefogásának sikere, s hatalmas eredmény a fogyasztók védelme érdekében a tisztességtelen gyakorlatok ellen.

Az államtitkár azért is nevezte jelentős közép-európai eredménynek az irányelv elfogadtatását, mert korábban számos régi tagállam és Brüsszel is tagadta a nyugati és keleti tagállamokban eltérő összetételű élelmiszerekkel kapcsolatos jelenséget. Zsigó Róbert emlékeztetett: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi vizsgálata igazolta a termékek kettős minőségét, majd 2017-ben a Nébih mellett a szlovák hatóságok is végeztek olyan felmérést, amely egyértelműen alátámasztotta a minőségbeli különbségeket. Ezt követően a régió több más tagállamában is lefolytatták ezeket a vizsgálatokat, az ­uniós hatóságok így a korábbi elutasítások ellenére már kénytelenek voltak napirendre venni az élelmiszer-minőség kérdését.

A cégek többek között a vásárlói igényekkel indokolták a különbségeket
Fotó: Kurucz Árpád

Az államtitkár a hazai eredmények alapján példaként említette: a vizsgálat során egy halkonzerv esetében kevesebb halhúst tartalmazott a Kelet-Európában kapható termék a Nyugaton kaphatóval szemben. Olyan eset is előfordult, hogy az itthon kapható termék a növényi összetevő helyett mindössze csak növényi aromát tartalmazott, de számos egyéb, összetételbeli és minőségi különbségre is fény derült.

– Ezeket a különbségeket a gyártók is homályos érvekkel, indokokkal próbálták megmagyarázni, többek közt a vásárlói igényekre vagy az elérhető alapanyagokra hivatkozva. A kötelező jelölés bevezetése ezt is tisztázza, mivel az objektív okokból következő eltéréseket is egyértelműsíteni kell a termékeken. A hazai és más tagállamok hatóságai pedig a következő időszakban is elvégzik azokat a vizsgálatokat, amelyek az eltérő minőség kiszűrését segítik. Az élelmiszer-minőség és az élelmiszer-biztonság területén továbbra is számíthatnak a Nébihre a magyar vásárlók – tette hozzá Zsigó Róbert.

Stratégiai szerepe van az ágazatnak

Az élelmiszeripar átfogó fejlesztésére 300 milliárd forint jut 2020-ig, a terület 2015 óta stratégiai ágazat – hangsúlyozta tegnap Nagy István. Az agrárminiszter a távirati iroda közlése szerint arról beszélt: az eddig megítélt támogatások összege már tavaly év végére átlépte a 300 milliárd forintos határt, ám még mindig vannak nyitott lehetőségek az ágazat számára dedikált és közvetett formában, hazai és uniós forrásból egyaránt. A miniszter a 2021–2027-es időszak szektorális fejlesztéseiről kifejtette: ezek magukban foglalják az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatását, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával, a fogyasztói tudatosság fokozását, szemléletformálást, az erőforrás-hatékonyság növelését, a környezetterhelés mérséklését, a munkaerő, a szakképzés rugalmas alkalmazkodását a változó igényekhez. A miniszter jelezte: az ágazati digitalizációs folyamatnak köszönhetően növelhető az energiahatékonyság és garantálható az élelmiszerlánc-biztonsági előírásoknak való megfelelés. Nagy István hozzátette: az Agrárminisztérium legfőbb célja, hogy biztosítsa az élelmiszerek kiváló minőségét, ugyanakkor visszaszorítsa a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek piacát.