Fotó: Kurucz Árpád
Az államtitkár a hazai eredmények alapján példaként említette: a vizsgálat során egy halkonzerv esetében kevesebb halhúst tartalmazott a Kelet-Európában kapható termék a Nyugaton kaphatóval szemben. Olyan eset is előfordult, hogy az itthon kapható termék a növényi összetevő helyett mindössze csak növényi aromát tartalmazott, de számos egyéb, összetételbeli és minőségi különbségre is fény derült.
– Ezeket a különbségeket a gyártók is homályos érvekkel, indokokkal próbálták megmagyarázni, többek közt a vásárlói igényekre vagy az elérhető alapanyagokra hivatkozva. A kötelező jelölés bevezetése ezt is tisztázza, mivel az objektív okokból következő eltéréseket is egyértelműsíteni kell a termékeken. A hazai és más tagállamok hatóságai pedig a következő időszakban is elvégzik azokat a vizsgálatokat, amelyek az eltérő minőség kiszűrését segítik. Az élelmiszer-minőség és az élelmiszer-biztonság területén továbbra is számíthatnak a Nébihre a magyar vásárlók – tette hozzá Zsigó Róbert.
Stratégiai szerepe van az ágazatnak
Az élelmiszeripar átfogó fejlesztésére 300 milliárd forint jut 2020-ig, a terület 2015 óta stratégiai ágazat – hangsúlyozta tegnap Nagy István. Az agrárminiszter a távirati iroda közlése szerint arról beszélt: az eddig megítélt támogatások összege már tavaly év végére átlépte a 300 milliárd forintos határt, ám még mindig vannak nyitott lehetőségek az ágazat számára dedikált és közvetett formában, hazai és uniós forrásból egyaránt. A miniszter a 2021–2027-es időszak szektorális fejlesztéseiről kifejtette: ezek magukban foglalják az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatását, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával, a fogyasztói tudatosság fokozását, szemléletformálást, az erőforrás-hatékonyság növelését, a környezetterhelés mérséklését, a munkaerő, a szakképzés rugalmas alkalmazkodását a változó igényekhez. A miniszter jelezte: az ágazati digitalizációs folyamatnak köszönhetően növelhető az energiahatékonyság és garantálható az élelmiszerlánc-biztonsági előírásoknak való megfelelés. Nagy István hozzátette: az Agrárminisztérium legfőbb célja, hogy biztosítsa az élelmiszerek kiváló minőségét, ugyanakkor visszaszorítsa a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek piacát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!