Szélsőségek fenyegetik a gazdákat

Komolyan kell venni azokat az egyre szélsőségesebb, józanul gondolkozó emberek számára felfoghatatlan véleményeket, amelyek a mezőgazdaságot teszik felelőssé a klímaváltozásért. Miközben éppen a klímaváltozás okoz számos nehézséget a gazdálkodóknak — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kis Miklós. Az unió gazdatársadalmára szintén kedvezőtlenül hat, hogy egyre többen viszik ki a termelést harmadik országba, megkerülve a szigorú uniós szabályokat. Az agrártárca államtitkára a közös agrárpolitika reformtervezetét szintén előnytelennek tartja hazánk számára, ugyanakkor annak véglegesítése már az új uniós testületek feladata lesz.

Kinek az érdeke? Sokan az állattenyésztéssel is leszámolnának a bolygónkért Fotó: Henry Nicholls Forrás: Reuters

Több, napjainkban jelentkező globális jelenség is nagy veszélyt jelenthet az Európai Unió mezőgazdaságának stabilitására. Idetartozik az egyébként mindenki számára fontos klímaváltozás elleni küzdelem radikális aktivistáinak fellépése, a harmadik országokban, például Ukrajnában mind nagyobb számban megjelenő agrárbefektetők piaci tevékenysége, valamint a közös agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformjának jelenlegi tervezete.

Hadüzenetek

– Nagyon is komolyan kell venni a klímavédők és NGO-k azon törekvéseit, amelyekkel hadat üzennek akár a nagyüzemi állattartásnak, akár a ketreces baromfitartásnak vagy a termőterületek jelentős csökkentésének, mivel ezek a törekvések súlyosan érinthetik a gazdálkodókat – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Szerinte egyre szélsőségesebb vélemények jelennek meg környezetvédelmi köntösbe burkolva. Ilyenkor el kell tűnődni, kinek az érdeke a józanul gondolkodók számára felfoghatatlan javaslat.

– Nem hagyhatjuk szó nélkül, amikor egyesek az agráriumot hibáztatják a klímaváltozásért, holott éppen az elszenvedői vagyunk a kedvezőtlen folyamatnak – emlékeztetett az államtitkár, akinek meggyőződése, hogy a mezőgazdaság a megoldása, nem pedig az okozója a klímaváltozásnak. A kulcs az egyensúly megteremtése: az egészséges, minőségi áru- és élelmiszer-termelés, a fenntartható gazdálkodás, a természet kímélése.

Ebben ráadásul hazánk az élen jár, hiszen egyebek mellett épp most háromszoroztuk meg az ökogazdálkodók támogatását.

Kínai méz, albán szamóca

Az államtitkár az Európai Unió és Magyarország számára kedvezőtlen, egyre jellemzőbb gyakorlatok között említette azt is, hogy a termelést kiviszik harmadik országokba, ahol nem kell betartani azokat a szigorú feltételeket, amelyeket az európai, így a magyar gazdáknak kötelezően előírnak. Ezekkel a szigorításokkal ugyanis egészséges, biztonságos élelmiszert garantálunk a fogyasztóinknak, ugyanakkor az agrárium szereplőinek ez valóban drágább előállítási folyamattal jár együtt.

– Nem korrekt, hogy az EU piacán szinte korlátok nélkül ugyanúgy megjelenhetnek azok az importtermékek, amelyekről a fogyasztó nem is tudja, kik hogyan állították elő, csak azzal szembesül, hogy olcsóbbak. Ez egyértelműen versenyképességet csökkentő, piactorzító folyamat, ami ellen fel kell lépni. A marokkói paprika, az ukrán baromfi, a kenyai rózsa, az argentin marha, a brazil csirke, a kínai méz vagy az albán szamóca például megérdemelne egy átfogó, uniós szintű áttekintést.

Kinek az érdeke? Sokan az állattenyésztéssel is leszámolnának a bolygónkért
Fotó: Reuters

Jelentősen nehezíti ugyanis a tisztességes, a legszigorúbb szabályokat is betartó vállalkozások helyzetét az a tény, hogy a harmadik országokban nem ugyanazok a szabályok, sztenderdek, mint az unióban, illetve idehaza – hangsúlyozta Kis Miklós.

Tárgyalások és választások

– Az új, 2021 és 2027 közötti európai uniós költségvetés elfogadását követően születhet csak döntés a KAP reformjáról, az Európai Parlament nemrégiben elfogadott tervezete mindössze javaslatcsomag. Ugyanakkor az elfogadott tervezetet látva elmondható, hogy a jelenlegi feltételek hátrányosan érintenék Magyarországot, hiszen az Európai Bizottság számottevően csökkentené az agrár- és vidékfejlesztési forrásokat. Ez jelentősen rontaná a magyar mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit, az élelmiszer-előállítás biztonságát és az ágazat munkaerőmegtartó képességét – emelte ki az államtitkár.

Felidézte, Magyarország olyan új agrárpolitika elfogadásában érdekelt, amelyen keresztül a magyar gazdák a lehető legegyszerűbben igényelhetik és kaphatják meg az őket megillető támogatásokat. A következő időszakban fontos tárgyalások várhatók, amelyekre már közvetve a közelgő európai parlamenti választások is hatással lesznek.

Kis Miklós aláhúzta, a földalapú és termeléshez kötött közvetlen támogatásokat is lefedő KAP költségvetését meg kell tartani legalább a jelenlegi szinten, ezzel a tagállamok többsége is egyetért. A vidékfejlesztésben pedig kulcskérdés, hogyan alakulnak a társfinanszírozási arányok az új költségvetésben. Magyarország álláspontja az, hogy a 2014–2020-as időszakban alkalmazott társfinanszírozási arányokat kell megőrizni, így garantálható a versenyképesség fenntartása az agráriumban.

– A jogszabályi javaslatok alapján elmondható, hogy a tervezet a 2014–2020-as időszaknál magasabb átlagos minimális társfinanszírozási arányt tesz kötelezővé a tagállamok számára, így alacsonyabb uniós támogatási összeggel kalkulálhatnánk. Fontos hangsúlyozni, hogy az arányt húsz százalékban határozza meg a javaslat, ami jelentős mozgásteret biztosítana a kedvezőbb költségvetési helyzetben lévő tagállamoknak – részletezte az államtitkár. Ez pedig valós problémát jelenthet a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességénél.

Kis Miklós ugyanakkor nyomatékosította, Magyarország arra törekszik a tárgyalások során, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrásaink szintjét és társfinanszírozási arányokat megtartsa.