Szélsőségek fenyegetik a gazdákat

Komolyan kell venni azokat az egyre szélsőségesebb, józanul gondolkozó emberek számára felfoghatatlan véleményeket, amelyek a mezőgazdaságot teszik felelőssé a klímaváltozásért. Miközben éppen a klímaváltozás okoz számos nehézséget a gazdálkodóknak — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kis Miklós. Az unió gazdatársadalmára szintén kedvezőtlenül hat, hogy egyre többen viszik ki a termelést harmadik országba, megkerülve a szigorú uniós szabályokat. Az agrártárca államtitkára a közös agrárpolitika reformtervezetét szintén előnytelennek tartja hazánk számára, ugyanakkor annak véglegesítése már az új uniós testületek feladata lesz.

Kinek az érdeke? Sokan az állattenyésztéssel is leszámolnának a bolygónkért Fotó: Henry Nicholls Forrás: Reuters

– Nem korrekt, hogy az EU piacán szinte korlátok nélkül ugyanúgy megjelenhetnek azok az importtermékek, amelyekről a fogyasztó nem is tudja, kik hogyan állították elő, csak azzal szembesül, hogy olcsóbbak. Ez egyértelműen versenyképességet csökkentő, piactorzító folyamat, ami ellen fel kell lépni. A marokkói paprika, az ukrán baromfi, a kenyai rózsa, az argentin marha, a brazil csirke, a kínai méz vagy az albán szamóca például megérdemelne egy átfogó, uniós szintű áttekintést.

Kinek az érdeke? Sokan az állattenyésztéssel is leszámolnának a bolygónkért
Fotó: Reuters

Jelentősen nehezíti ugyanis a tisztességes, a legszigorúbb szabályokat is betartó vállalkozások helyzetét az a tény, hogy a harmadik országokban nem ugyanazok a szabályok, sztenderdek, mint az unióban, illetve idehaza – hangsúlyozta Kis Miklós.

Tárgyalások és választások

– Az új, 2021 és 2027 közötti európai uniós költségvetés elfogadását követően születhet csak döntés a KAP reformjáról, az Európai Parlament nemrégiben elfogadott tervezete mindössze javaslatcsomag. Ugyanakkor az elfogadott tervezetet látva elmondható, hogy a jelenlegi feltételek hátrányosan érintenék Magyarországot, hiszen az Európai Bizottság számottevően csökkentené az agrár- és vidékfejlesztési forrásokat. Ez jelentősen rontaná a magyar mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit, az élelmiszer-előállítás biztonságát és az ágazat munkaerőmegtartó képességét – emelte ki az államtitkár.

Felidézte, Magyarország olyan új agrárpolitika elfogadásában érdekelt, amelyen keresztül a magyar gazdák a lehető legegyszerűbben igényelhetik és kaphatják meg az őket megillető támogatásokat. A következő időszakban fontos tárgyalások várhatók, amelyekre már közvetve a közelgő európai parlamenti választások is hatással lesznek.

Kis Miklós aláhúzta, a földalapú és termeléshez kötött közvetlen támogatásokat is lefedő KAP költségvetését meg kell tartani legalább a jelenlegi szinten, ezzel a tagállamok többsége is egyetért. A vidékfejlesztésben pedig kulcskérdés, hogyan alakulnak a társfinanszírozási arányok az új költségvetésben. Magyarország álláspontja az, hogy a 2014–2020-as időszakban alkalmazott társfinanszírozási arányokat kell megőrizni, így garantálható a versenyképesség fenntartása az agráriumban.

– A jogszabályi javaslatok alapján elmondható, hogy a tervezet a 2014–2020-as időszaknál magasabb átlagos minimális társfinanszírozási arányt tesz kötelezővé a tagállamok számára, így alacsonyabb uniós támogatási összeggel kalkulálhatnánk. Fontos hangsúlyozni, hogy az arányt húsz százalékban határozza meg a javaslat, ami jelentős mozgásteret biztosítana a kedvezőbb költségvetési helyzetben lévő tagállamoknak – részletezte az államtitkár. Ez pedig valós problémát jelenthet a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességénél.

Kis Miklós ugyanakkor nyomatékosította, Magyarország arra törekszik a tárgyalások során, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrásaink szintjét és társfinanszírozási arányokat megtartsa.