KSH: Márciusban tovább szárnyalt az építőipar

Az építőipari termelés márciusban 67,6 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit a januári 24 és a februári 46,8 százalék után. Az első negyedévben 48,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Februárhoz viszonyítva 2,5 százalékkal csökkent az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése. Az épületek építése márciusban 62,3, az első negyedévben 42,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 78,8 százalékkal, illetve a negyedévben 61,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Márciusban az épületeknél ipari, lakó- és irodaépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is az út- és vasútépítések, valamint az energetikai beruházások eredményezték a növekedést – fűzte hozzá a jelentés.

A márciusban megkötött új szerződések volumene 2,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 40,8 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek körében a nagy értékű ipari beruházások mellett főleg oktatási és sportlétesítmények kivitelezésére kötöttek szerződéseket – jegyezte meg a KSH.

Az új szerződésekkel együtt az építőipari vállalkozások március végi szerződésállománya változatlan áron számolva 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 50,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építményekre vonatkozóké 14,5 százalékkal kisebb volt, mint 2018. március végén volt. Az építőipar termelői árai az idei első negyedévben 10,3 százalékkal haladták meg a az egy évvel korábbiakat, az előző negyedévhez képest 2,9 százalékos volt az áremelkedés. A magasépítésében 12,4, a mélyépítésben 8,3, százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva.

KSH: 6,2 százalékkal nőtt az ipari termelés az első negyedévben

Az iparon belül a feldolgozóipar termelése 7,8 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 68 százalékkal emelkedett márciusban. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,7 százalékkal csökkent, nagyrészt az előző évinél enyhébb idő hatására (a márciusi középhőmérséklet 5,1 Celsius fokkal magasabb volt a tavalyinál.)

A feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 12,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a februári 10,2 százalék után. A közútigépjármű-gyártás volumene 18,0 százalékkal, míg a közútijármű-alkatrész gyártásáé 6,9 százalékkal emelkedett. Az első negyedévben 9,5 százalékkal nőtt a járműipar kibocsátása.

A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 7,8 százalékkal nőtt tavaly márciushoz mérve és az első negyedévben is hasonló, 7,4 százalékos volt a növekedés. A két legjelentősebb alágazat közül márciusban a híradástechnikai berendezések gyártása 11,3, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 19,2 százalékkal nőtt.

Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva márciusban és az első negyedévben egyaránt. A márciusi növekedést azonban, különös módon, a csekély súlyú halfeldolgozás és tartósítás kiugró, 75 százalékos növekedése hozta, míg a legnagyobb súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmények gyártása 1,2 százalékkal csökkent, főként a belföldi kereslet visszaesése miatt.

Négy hónap visszaesés után a gyógyszergyártás jelentősen, 19,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva az export kedvező alakulásának köszönhetően. Ezzel az első negyedévben szerény 4,0 százalékos növekedést ért el a gyógyszeripari termelés.

A belföldi értékesítést tekintve a járműgyártás márciusban 16,6, a negyedévben 12,9 százalékkal növelte eladásait, a gépgyártás rendre 19,1 és 19,7 százalékos, a villamosberendezések gyártói 30,1, illetve 31,1 százalékos növekedést értek el. Az élelmiszergyártók belföldi eladásai márciusban mindössze 1,1, a negyedév során 3,2 százalékkal nőttek, a gyógyszergyártóké 17,4, illetve 13,9 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari export volumene márciusban 7,9, az első negyedévben 7,1 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. A járműipar kivitele 11 százalékkal nőtt márciusban és az első negyedévben is, a számítástechnikai gyártók kivitele márciusban 11,1 az első negyedévben 9,7 százalékkal nőtt. Az élelmiszerexport márciusi 8,1 százalékos emelkedése 5,9 százalékosra húzta fel a negyedéves növekedést, a gyógyszergyártásban ugyanígy a 20,6 százalékos exportnövekedés 5,7 százalékra javította a negyedévi adatot.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 15,2 százalékkal megugrott az előző két havi 4-5 százalék után. Az új belföldi rendelések 5,1, az új exportrendelések 17,0 százalékkal nőttek. Ezzel az összes rendelésállomány március végén 10,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit az exportrendelések 11,5 százalékos emelkedésének köszönhetően, míg a belföldi rendelések két hónap növekedés után 1,9 százalékkal ismét elmaradtak az egy évvel korábbiaktól.