Alacsonyabb hiány és növekedés

– A korábban tervezettnél is alacsonyabb jövő évi hiány nem jár majd növekedési áldozattal, elérhető a négyszázalékos bővülés — mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Véleménye szerint a kormány egyetért az Európai Bizottsággal az államadósság és a hiány csökkentésének elvét tekintve, azonban megkérdőjelezhető, hogy a brüsszeli testület nem alkalmaz-e kettős mércét az egyes tagállamokkal szemben, ha gazdasági kérdésekről van szó.

Banai Péter Benő: A tényszámainkkal most már hosszú évek óta nehéz vitatkozni Fotó: Mirkó István

– A kormány a költségvetési törvényben a korábban tervezettnél is alacsonyabb hiánycéllal számol. Miért kellett az eleve alacsonynak mondható másfél százalékos, a konvergenciaprogramban foglalt értéket levinni egy százalékra?

– A jelenlegi gazdasági növekedés mellett érdemes a korábban tervezettnél is alacsonyabb jövő évi hiány­célt kitűzni. Más szóval: a jó időket érdemes kihasználni, hogy az ország az adósságát még nagyobb ütemben csökkenthesse, egyúttal tartalékokat is képezzen. Ez gazdaságpolitikai alapvetés. Ma sok esetben – például az építőiparban – a növekedés korlátja nem a megrendelések hiánya, hanem a kapacitások rendelkezésre állása. Vagyis a gazdaság kellően erős ahhoz, hogy kisebb állami megrendelés, ezáltal kisebb állami kiadás mellett is érdemben bővüljön. A GDP fél százalékával alacsonyabb jövő évi hiány ezért nem jár növekedési áldozattal. Az elmúlt évek uniós átlagot meghaladó növekedése számítá­saink szerint jövőre is fennmarad, négy százalék körül alakulhat, ami az adócsökkentések mellett is az állam bevételeinek bővülését eredményezi. Ebből lehet fedezni a többletkiadásokat, mint például az otthonteremtés minden korábbinál jelentősebb támogatását vagy a családvédelmi akciótervben foglalt intézkedéseket. Nem véletlen, hogy a kormány a családok támogatásának költségvetését nyújthatta be az Országgyűlésnek. Figyelemmel kell lennünk azonban az esetlegesen jelentkező világgazdasági kockázatokra. Kedvezőtlen külső feltételek esetén is célunk, hogy a gazdaság az uniós átlag fölött legalább két százalékponttal bővüljön. Épp ezért, az eddigi eredményeink megvédése és a növekedés erősítése miatt fogadta el a kormány a gazdaságvédelmi akciótervet.

– Egy komolyabb globális lassulás ellensúlyozására is elégséges a betervezett tartalék?

– A jövő évi költségvetésben a tartalék korábban soha nem látott mértékű, így a tervezett növekedésnél akár érdemben kisebb bővülés esetén ugyancsak elérhetővé teszi az egyszázalékos hiányt úgy, hogy a többletkiadásokra, adócsökkentésekre is megvan a fedezet. Ha egyszázalékos gazdasági növekedési többlet jelentkezik, az a GDP arányában 0,4 százalékkal javíthatja a költségvetés egyenlegét, és visszaesés esetében is hasonló az arány, vagyis egy százalékpontos növekedési csökkenés ennyivel ronthatja az egyenleget. Tehát a tartalékok egy 2-3 százalék körüli növekedés esetén is biztosítják a már említett programok finanszírozhatóságát. Természetesen nem ez az alapforgatókönyvünk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarország nyitott gazdaság, ezért ha exportpiacainknál visszaesés tapasztalható, az törvényszerűen kihat a külkereskedelmi mérlegre és számos más mutatóra.

– Ha a pozitív forgatókönyv valósul meg és nem kell felhasználni a tartalékokat, mire fordítja a kormány a megmaradó összegeket?

– A jövő évi büdzsét illetően most még korai ezzel foglalkozni, de bízom benne, hogy ez valós kérdés lesz – hiszen akkor a növekedésünk és a költségvetési stabilitásunk is jól alakul.

– Nagyon kelendőnek bizonyult az új, vonzó megtérülést nyújtó lakossági állampapír. Vannak adatok az eddigi értékesítésről?

– A kibocsátás első hetében közel 530 milliárd forint értékben jegyeztek a Magyar Állampapír Pluszból. Ez történelmi jelentőségű, hiszen a legmagasabb forgalmi adatot jelenti ennyi idő alatt. Természetesen lehetnek olyan vásárlók is, akik a régebbi papírjaikat cserélték le, tehát a nettó növekmény minden bizonnyal kisebb, de ez cseppet sem tompítja az új papír sikerét. A részletesebb adatok később állnak majd rendelkezésre, de minden bizonnyal más megtakarításokból is átcsoportosítottak a vevők, és remélhetőleg eddig készpénzből is vásároltak állampapírt. A rugalmas konstrukció, a magas hozam és az állam biztonsága együtt rendkívül kedvező feltételeket jelent minden család számára – és úgy látom, ezt a vásárlók is így gondolják.

– Reálisan mekkora lakossági állomány alakulhat ki?

– A kormány azt szeretné elérni, hogy a lakosságnál lévő állampapír-állomány 2023-ra elérje a 11 ezer milliárd forintot. Az idei finanszírozási tervben is nettó ezermilliárdos bővüléssel számoltunk. Azt is látjuk, hogy az új állampapír indítását kivárás előzte meg, ami utólag igazolja, hogy népszerű termék jelent meg a piacon.

Banai Péter Benő: A tényszámainkkal most már hosszú évek óta nehéz vitatkozni
Fotó: Mirkó István

– Nem látnak kockázatot abban, ha megmarad a felfutás a magas hozamon kínált lakossági termékekben?

– A lakossági finanszírozás biztonságot jelent nemcsak a vevők, hanem az állam számára is. Ezáltal a többi finanszírozási csatornán alacsonyabb hozamot tudunk elérni, hiszen a pénzügyi befektetők is vizsgálják az adósság szerkezetét. Összességében – a többletkiadásokat és a megtakarításokat figyelembe véve – az állam kamatkiadásai arányaiban növekednek. Ám ez a kifizetett többletkamat a magyar családokhoz kerül, nem pedig külföldi jövedelemtulajdonosokhoz, így várhatóan a későbbiekben is Magyarországon lesz felhasználva. Tágabb gazdaságpolitikai kontextusban tehát nemcsak a vásárlóknak „üzlet” a Magyar Állampapír Plusz, hanem a magyar gazdaságnak is.

– Kezdődik hamarosan egy új ­uniós költségvetési ciklus, ahol a források várhatóan kisebb mértékben és más szerkezetben lesznek elérhetők. Az állam ebben a helyzetben tervez a költségvetés terhére további intézkedéseket?

– Nem vagyunk még olyan szakaszban, hogy a következő uniós költségvetési ciklus támogatásairól ilyen mélységben beszélhessünk. A regionális politika legfontosabb célkitűzése a felzárkózást elősegítő forráselosztás kell hogy maradjon. Azt méltányolhatónak tartom, hogy a gazdaságilag fejlettebb régiók esetén egyes területeken változzon a támogatások összege. Az viszont nem elfogadható, hogy a javaslathoz nem pusztán gazdasági, hanem ahhoz nem köthető egyéb, sokszor nehezen megfogható politikai szempontokat társítanak.

– Az Európai Unióval egyéb vitáink is vannak. A számok ellenére az Európai Bizottság szerint nem megfelelően kezeli a gazdasági kormányzat az államháztartást. Erről mi a véleménye?

– Az Európai Bizottság legutóbbi országjelentésében arról fogalmazott meg aggályokat, hogy milyen üteműnek kellene lennie a hiány csökkentésének. Abban egyetértünk a brüsszeli testülettel, hogy Magyarországnak érdeke az alacsonyabb hiány és az adósság csökkentése. Az elmúlt években eléggé világosan látható, hogy a kormány a hiányt a maastrichti kereteken belül tartja, és az adósság arányát is folyamatosan csökkenti. Érdemes megjegyezni, hogy a tényleges számok a múltban rendre a bizottság előrejelzésénél kedvezőbben alakultak, és azt is látni kell, hogy a kormány a saját vállalásait is túlteljesítette. Amiben vitánk van, az a ­hiány csökkentésének mértéke és üteme. E tekintetben a jövő évi költségvetésben 2023-ig vázolt pálya a konvergenciaprogramnál kisebb hiányszámokat tartalmaz, ezt pedig a bizottság még nem tudta figyelembe venni, amikor megfogalmazta az aggályait. Ami számomra a legnagyobb kérdés, hogy vajon az egyenlő elbánás elve minden tekintetben, minden ország esetében érvényesül-e. Ha valaki átnézi az Euró­pai Bizottság saját adatsorát az egyes tagállamok államháztartási adatairól, akkor felmerülhet a kérdés, hogy más országok ellen is eljárásokat lehetne indítani. Vagyis amennyiben az Európai Bizottság különös tekintettel figyeli a magyarországi folyamatokat, és kritikát is megfogalmaz, akkor miért nem teszi meg ezt más országok esetében?

– Pár hete az Európai Bizottság egy „jelentős eltérés eljárás” keretében is kifogásolta a magyar költségvetési folyamatokat. Ez mit jelent, és milyen következményekkel járhat?

– Jelenleg Romániával és Magyarországgal szemben folyik egy vitatható szempontrendszer szerinti, az úgynevezett strukturális hiányra koncentráló jelentős eltérés eljárás, ami – szeretném hangsúlyozni – az eurózónán kívüli tagállamokra nézve nem járhat semmiféle szankcióval. Az eljárás nem a tényleges gazdasági növekedésből, államháztartási hiányból indul ki, hanem egy közgazdászok által is vitatott módszertan szerinti, elvi növekedési ütemből és az az alapján számított, egyedi tételekkel korrigált költségvetési egyenlegből. Ezeket a fiktív, számított mutatókat aztán utólag az Európai Bizottság saját maga is módosítja. A bizottság kritikájának lényege az, hogy szerintük a magyar gazdaság „erőn felül” növekedett, ezért még kisebb hiányszintet kellett volna elérni. Mi persze megemlíthetjük, hogy talán a bizottság becsülte alul a magyar gazdaság növekedési képességét, de a legfontosabb az, hogy a valós tényszámaink­kal most már hosszú évek óta nehéz vitatkozni. Bízom abban, hogy ez a jövőben is így lesz, és egy egyensúly irányába mutató költségvetési politika és az adósságrátánk folyamatos csökkentése előbb-utóbb minden vitát elsimít.

A kiemelt területek több forrással gazdálkodhatnak

A 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól – mondta a pénzügyminiszter tegnap az Országgyűlésben.

Az ideihez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ezek között említette Varga Mihály a családok támogatása mellett az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjakat, az államháztartásban dolgozók bérét, valamint a védelmi és rendvédelmi kiadásokat. A családvédelmi akcióterv mellett a családokat segítő intézkedések között említette a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a családi adórendszert, az otthonápolási díjak emelését, az ingyenes tankönyvellátást, az emelkedő hallgatói normatívát és az otthonteremtési program folytatását.

A gazdaságvédelmi akcióterv alapján a szociális hozzájárulási adó július 1-jei csökkentésével idén 144 milliárd forint, 2020-ban pedig további 156 mil­liárd forint marad a vállalkozásoknál beruházásra, fejlesztésre, béremelésre. Mérséklődik a kisvállalati adó, megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, a százmillió forint éves árbevétel feletti vállalkozásoknak jövőre már nem kell adóelőleg-feltöltési kötelezettséget teljesíteniük, felfüggesztik a reklámadót, a kereskedelmi szálláshelyek kedvezményes áfakulcs szerint adóznak.

A gazdaságvédelmi akcióterv célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit. Ez a külső környezet lanyhulása mellett hosszú távon biztosítja az Európai Unió átlagát két százalékponttal meghaladó, a következő évben is négy százalék körüli gazdasági növekedés fenntartását. A szakminiszter közölte azt is, a 2020-as költségvetés nullszaldós működési költségvetés, vagyis a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.

A kormányzat most is „a kétszerkettő logikájával” nyújtja be a költségvetés tervezetét: csökkenteni akarják az adókat, az államadósságot, növelni a béreket, a beruházásokat, a munkahelyek számát és teljes foglalkoztatottságra törekszenek – mondta Varga Mihály. Hozzátette: a nyugdíjbiztosítási alap költségvetése egyensúlyban van, ennek fenntartása a költségvetésnek nem jelent pluszterhet. Az Egészségbiztosítási Alapnál is a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolnak – közölte. Kiemelte: a kormány továbbra is erőteljesen fellép az Európát fenyegető bevándorlás, az azzal járó terrorveszély, illetve a közbiztonságot érintő hátrányos következmények ellen. (MN)