Fellendíti a vasút az egész régiót

Nemcsak a Kína és az unió közötti áruforgalom, hanem a balkáni országok előtt álló jelentős gazdasági fellendülés kiszolgálása ­miatt is fontos a nagy teljesítményű, korszerű magyar—szerb—görög és magyar—szerb—török vasúti folyosó kiépítése — mondta lapunknak a Rail Cargo Hungaria új vezérigazgatója. Körös Norbert szerint a Budapest—Belgrád vasútvonal bekapcsolja majd hazánkat az évről évre növekvő kelet—nyugati transzkontinentális áruforgalomba.

Szárazföldön háromszor gyorsabban érnek el a konténerek a célállomásukra, mint a tengeren Fotó: Lindsey Wasson Forrás: Reuters

A Kínából érkező árukat jelenleg elsősorban a pireuszi és az adriai kikötőkből induló vonatokon fuvarozzák Magyarországra az RCH járművei. Az elmúlt évben több mint 700 konténervonat érkezett Budapestre ezekből az irányokból. Eközben szárazföldön, a „selyemúton” is érkeznek távol-keleti szerelvények Európa belsejébe. A szárazföld előnye a gyorsaság: háromszor rövidebb idő alatt jutnak el a konténerek célállomásukra, mint tengeren. A fő irány a transzszibé­riai vasútvonal révén Moszkva, Varsó és Berlin, de kialakult egy déli ág is, amely Kína nyugati területei felől Kazahsztánon át halad Európába. Ez az útirány kedvezőbb hazánknak, ám az ukrán–orosz konfliktus egyelőre nehezebben járhatóvá teszi.

Benyújtva a hitelkérelem

A kormány nevében a Pénzügyminisztérium benyújtotta a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának megvalósítására vonatkozó hitelkérelmet a kínai Eximbank részére – jelentette be tegnap Varga Mihály tárcavezető. A nemzetközi megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A tervezési és engedélyezési munkák a hitelszerződés megkötése után elkezdődhetnek, a cél az, hogy 2023-ra befejeződjön a vasútvonal építése.