Hat éve töretlen a reálbér növekedése

Olyan ütemben emelkedtek a bérek az elmúlt években, hogy az példátlan a hazai gazdaság történetében. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben azonban még jelentős hátrányt kell ledolgozni. A folyamatok azt mutatják, hogy folytatódik a kedvező tendencia.

A munkavállalók képviselői szerint a versenyképességünk romlik régiós szinten, ha nem nyúlnak mélyen zsebbe a cégek Fotó: Havran Zoltán

Horváth András szerint ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, melyek ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve még a gyenge munkaerőt sem bocsátják el könnyen, mert nehéz a pótlás. Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, és az elemző szerint már megmutatkozik az építőipari munkák folyamatos csúszásán is.

A folyamat azonban fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti. Egyrészt a jobb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximális hatékonysággal dolgozzon, másrészt pedig a humán erőforrást kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tudnak kikerülni a vállalkozások. Az alkalmazkodásra képes vállalkozásoknak kedvez, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő. Ez tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és versenyképességét – tette hozzá az elemző.

A Pénzügyminisztérium az adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékpontos csökkentése 144 milliárd forintot hagy idén a vállalkozásoknál, aminek segítségével folytatódhat a két számjegyű béremelkedés Magyarországon. Az év első harmadában 10,4 százalékkal emelkedtek a bérek hazánkban, a reálkereset-növekedés pedig több mint hat éve töretlen, az idei első négy hónapban 6,8 százalékos volt. A foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan a bérek is folyamatosan emelkednek, amellyel tovább nőhet a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes munkahelyek száma.

Az euróban kifejezett magyar bruttó bérek növekedtek a leggyorsabb ütemben 2010 és 2018 között a visegrádi országok közül, ami tovább segíti hazánk bérfelzárkózását – jegyezte meg a minisztérium.

A minimálbér és a garantált bérminimum is nagymértékben emelkedett az utóbbi időszakban, ami erős bérfelhajtó hatást gyakorol az alacsonyabb keresetűekre is. A nettó minimálbér reálértéke így kilenc év alatt 36 százalékkal nőtt. Ez a gyermekesek esetében 50, kétgyermekeseknél 91, háromgyermekesek esetében pedig közel 100 százalékos volt. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan nőttek, a nettó átlagkeresetek 66 százalékkal, az ebből számított reálkeresetek pedig 41 százalékkal.

A Pénzügyminisztérium szerint az erős munkaerő-kereslet fennmaradását segíthetik a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, valamint az uniós források felhasználása, ami a bérek további emelkedését vetíti elő.