Hat éve töretlen a reálbér növekedése

Olyan ütemben emelkedtek a bérek az elmúlt években, hogy az példátlan a hazai gazdaság történetében. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben azonban még jelentős hátrányt kell ledolgozni. A folyamatok azt mutatják, hogy folytatódik a kedvező tendencia.

A munkavállalók képviselői szerint a versenyképességünk romlik régiós szinten, ha nem nyúlnak mélyen zsebbe a cégek Fotó: Havran Zoltán

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 371 100 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 381 700 forint volt áprilisban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 246 800 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 254 300 forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ha a január–áprilisi időszakot nézzük, akkor az átlagkereset 10,4, illetve 10,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az inflációt is figyelembe véve a reálbér-növekedés 4,9 százalék volt áprilisban.

Az emelkedést segítette a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum-emelések hatása – mutat rá a Takarékbank elemzése. Három év alatt a bérek 46,7 százalékkal nőttek a hazai munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a nemzetgazdaság történetében. A 2013-tól 2019 végéig terjedő ötéves periódus alatt 52 százalékot nőttek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén egyedülálló gazdaságtörténeti ütem – jelezte Horváth András, a Takarékbank elemzője.

Erre az évre 10 százalékot némileg meghaladó növekedés várható a bruttó bérekben, a reálbér növekedése pedig 6,5 százalék lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatóak. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya ugyanis gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz. A humán erőforrásért zajló ös­szeurópai versenyben a belföldi béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai.

Horváth András szerint ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, melyek ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve még a gyenge munkaerőt sem bocsátják el könnyen, mert nehéz a pótlás. Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, és az elemző szerint már megmutatkozik az építőipari munkák folyamatos csúszásán is.

A folyamat azonban fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti. Egyrészt a jobb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximális hatékonysággal dolgozzon, másrészt pedig a humán erőforrást kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tudnak kikerülni a vállalkozások. Az alkalmazkodásra képes vállalkozásoknak kedvez, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő. Ez tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és versenyképességét – tette hozzá az elemző.

A Pénzügyminisztérium az adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékpontos csökkentése 144 milliárd forintot hagy idén a vállalkozásoknál, aminek segítségével folytatódhat a két számjegyű béremelkedés Magyarországon. Az év első harmadában 10,4 százalékkal emelkedtek a bérek hazánkban, a reálkereset-növekedés pedig több mint hat éve töretlen, az idei első négy hónapban 6,8 százalékos volt. A foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan a bérek is folyamatosan emelkednek, amellyel tovább nőhet a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes munkahelyek száma.

Az euróban kifejezett magyar bruttó bérek növekedtek a leggyorsabb ütemben 2010 és 2018 között a visegrádi országok közül, ami tovább segíti hazánk bérfelzárkózását – jegyezte meg a minisztérium.

A minimálbér és a garantált bérminimum is nagymértékben emelkedett az utóbbi időszakban, ami erős bérfelhajtó hatást gyakorol az alacsonyabb keresetűekre is. A nettó minimálbér reálértéke így kilenc év alatt 36 százalékkal nőtt. Ez a gyermekesek esetében 50, kétgyermekeseknél 91, háromgyermekesek esetében pedig közel 100 százalékos volt. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan nőttek, a nettó átlagkeresetek 66 százalékkal, az ebből számított reálkeresetek pedig 41 százalékkal.

A Pénzügyminisztérium szerint az erős munkaerő-kereslet fennmaradását segíthetik a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, valamint az uniós források felhasználása, ami a bérek további emelkedését vetíti elő.