Visszatérés a defekttűrő abroncshoz

Levegőmentes abroncsokat fejleszt személygépkocsik számára a Michelin és a General Motors — a különleges koncepcióval a múlt héten rendezett, a fenntartható motorizációt népszerűsítő montreali Movin’ On csúcstalálkozón álltak elő. Ha minden jól megy, 2024-ben jelenhetnek meg az első ilyen, Uptis névre keresztelt kerekeken guruló járművek.

Kisebb súly, minimális karbantartási igény

A levegőmentes autógumik története nagyon régre nyúlik vissza. Karl Benz német mérnök 133 éve, 1886. január 29-én kapott szabadalmi védettséget első benzinmotoros gépkocsijára – ez az autó tömörgumi kerekeken gurult. A minimális komfort miatt azonban inkább a tömlős gumik terjedtek el, amik ősét a skót feltaláló, Robert William Thomson ötlötte ki 1845-ben. Ez a találmány azonban – bár bejegyezték – drága előállítása és körülményes szerelhetősége miatt feledésbe merült. Egy másik skót, az állatorvos John Boyd Dunlop néhány évtizeddel később (1888-ban) ismét felfedezte a levegővel töltött kereket. Igaz, ő nem autóra, hanem biciklire akarta azt szerelni. Ráadásul először nem is levegőt, hanem vizet töltött a vaskerekekre erősített, kerti slagból átalakított gumigyűrűbe.

Szabadalmát előbb megadták, majd Thomson miatt törölték, de Dunlopot nem a szabadalom érdekelte, hanem az abban rejlő üzleti lehetőség. Az idő őt igazolta. 1889-ben Willie Hume kerékpáros elsőként rakatott Dunlop-féle abroncsot biciklijére, és azon nyomban elkezdte nyerni a versenyeket. Dunlop 1890-ben megnyitotta első abroncsgyárát Dublinban, három évvel később pedig első gyárát a kontinensen, a németországi Hanau­ban. Az MTI szerint 1896-ban már négymillió biciklista járta az utakat.

Miért kell levegőmentes autógumi, amikor már kifejlesztették a defekttűrő abroncsot? Azért, mert ez a megoldás nem túl komfortos: a sokkal merevebb oldalfal miatt jobban ráz a megszokottnál. A Michelin 2017-ben, szintén a Movin’ On konferencián bemutatott, Vision névre keresztelt abroncsa gumi és komplett felni volt egyszerre. Teljes egészében lebomló anyagból épült, vagyis a környezetet sem szennyezik vele. Az egész 3D-nyomtatással készült volna, ami szintén nagyban hozzájárul a környezet kíméléséhez.

Kisebb súly, minimális karbantartási igény

Az Uptis ezt a koncepciót haladja meg. Fő alkotóelem a gumi, ami kiegészül speciális üvegszállal a megfelelő strapabíróság érdekében. A fejlesztők azt ígérik, hogy majdan az Uptis levegőmentes kerekeken utazók a korábbinál nagyobb biztonságban érezhetik magukat, hiszen nem kell tartaniuk a durrdefekttől, valamint az azt követő nagyon kellemetlen pillanatoktól. Nagyon kevés autós tudja, hogyan kell kereket cserélni az útszélén, esőben, forróságban, nagy forgalmú út leállósávjában. A környezetet is védjük a légmentes gumiabroncsokkal, hiszen hosszabb ­ideig használhatók, és a tartalék kereket is feleslegessé teszik.

Az új kereket a mai személygépkocsikra tervezték, de a jövő autóin is kiválóan teljesíthetnek – legyenek azok hagyományos, elektromos vagy ma még nem létező erőforrásokkal működők. A hagyományosnál kisebb súlyú, illetve minimális karbantartást igénylő szerkezet a legkülönbözőbb minőségű utakon sem hagyja cserben a vezetőt.

Ezek az újítások a sűrített levegővel felfújt hagyományos gumik végét jelenthetik, jelentős környezeti terheléstől szabadítva meg a bolygót: a Michelin szerint világszerte mintegy kétszázmillió gumiabroncsot kell évente lecserélni durrdefekt, egyenetlen kopás és egyéb problémák miatt.