Aránytévesztések és kiváló eredmények klímaügyben

Hazánknak is kétségtelen felelőssége van a klímavédelmi küzdelemben, és a célok eléréséért számos intézkedést hajtott végre. Magyarország eredményeit számokkal támasztotta alá a köztársasági elnök, aki arról is beszélt, hogy 2030-ra az áramtermelésünknek több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet. Áder János felhívta a figyelmet arra is, kis részt tesz ki a magyar légszennyezés a világéból, ezért érdemes elkerülni az aránytévesztést.

Napelemerőmű Pécs mellett. A megújuló áram termelésében Magyarország már megfelel az európai elvárásoknak Fotó: Sóki Tamás Forrás: Reuters

Ezek alapján Magyarország gond nélkül teljesíti majd az unió előtt vállalt 2030-as klímacéljait. Nem úgy, mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg vagy éppen Finnország – ez a nemzeti energia- és klímatervek előzetes európai bizottsági értékelése alapján jelenthető ki. Hazánkban ugyanis az uniós vállalás szerint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya 13 százalékot kell elérjen az előttünk álló évben, ám ez már 2017-ben teljesült. Ezért, továbbá figyelembe véve a megújuló energia nemzetgazdasági jelentőségét is, a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervben a 14,65 százalékos, reális cél elérését tűzte ki a kormány 2020-ra.

Napelemerőmű Pécs mellett. A megújuló áram termelésében Magyarország már megfelel az európai elvárásoknak
Fotó: Reuters

Az előttünk álló évtizedben további, radikális lépések várható hazánkban. Az uniós tagországok vállalásaival összhangban az ühg-kibocsátását legalább 40 százalékkal mérsékelné ­2030-ig az 1990-es szinthez képest. Az akkori mérték 93,7 millió tonna szén-dioxiddal volt egyenértékű. Az energiaszektor ühg-kibocsátásainak csökkentéséhez elengedhetetlen a nukleáris kapacitások fenntartása, a lignitalapú áramtermelés kiváltása alacsony karbonintenzitású áramtermelési módokkal, illetve a megújuló energia nagyobb arányú hasznosítása, a közlekedés zöldítése.

Lényeges ezek mellett az is, hogy minél kevesebb energiát használjunk fel, ezért az energiahatékonyság javítása is célja a kormánynak. Jóval tovább, egészen 2050-ig rendelkezésre áll kitekintés a Nemzeti éghajlatváltozási stratégiában, amelyet az Ország­gyűlés 2018 őszén fogadott el. A távolabbi jövőben az ország a bruttó kibocsátások 52-85 százalékos mérséklését tervezi az 1990-es szinthez képest.

Mindezek alapján joggal merülhet fel a kérdés: kik és miért vádolják a kormányt azzal, hogy nem teszi meg a szükséges klímavédelmi lépéseket? A számok ugyanis egyértelműen rácáfolnak az ellenzék soraiból elhangzó állításokra.

Globális sztrájk a csúcstalálkozó előtt

Kibocsátáscsökkentést követelő táblákkal, azonnali cselekvést sürgető molinókkal, néhol a földre fekve, magukat halottnak tettetve tüntettek tegnap a fiatalok világszerte a globális klímasztrájk keretében. A megmozdulások célja az, hogy a kormányokat ambició­zusabb intézkedésekre sarkallják a hétfőn kezdődő ENSZ-klímacsúcsot megelőzően. António ­Guterres ENSZ-főtitkár azt reméli, hogy a részt vevő kormányok vállalásai meghaladják majd a párizsi klímaegyezményben foglaltakat. Európa legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, Németország tegnap maratoni tárgyalás után elfogadta a tüntetők által kért klímatervet.