– Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában tegnap. Az államfő szerint ugyanis figyelembe kell venni azt is, hogy a hazánkban kibocsátott szén-dioxid a világ teljes kibocsátásának mindössze 0,137 százalékát teszi ki, az Európai Unióénak pedig csak 1 százalékát. A közösség emissziója pedig a világ kibocsátásának alig tíz százalékát adja, ez 2017-ben például annyi volt, mint amennyit Kína valamivel több mint egy nap alatt bocsátott a légkörbe – szemléltette az arányokat Áder János.
De másképpen is le lehet írni a különbséget. Magyarországon ugyanis az egy főre jutó üvegházhatású gáz (ühg) kibocsátása bőven az uniós átlag alatti, miközben a német mutató ennek kétszerese, az amerikai pedig három és félszerese. Az egyes országok légkörért tett intézkedéseit úgy is össze lehet hasonlítani, ha megnézzük: Magyarország 1990-hez képest pontosan annyival csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, mint Dánia – ez az egyik legjelentősebb eredmény –, eközben viszont Ausztria, Spanyolország és Írország is növelte az emisszióját.
Az államfő hangsúlyozta, hogy mindezek miatt ugyan helyesnek tartja az arról szóló vitát, hogy Magyarország milyen intézkedéseket tegyen a klímavédelem érdekében, ám látni kell azt is, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban a nagy szennyezőkkel: az Egyesül Államokkal, Kínával vagy Indiával. A tetteknél maradva Áder János emlékeztetett arra, hogy 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet, amikorra megépül a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását biztosító beruházás, a Paks II projekt, illetve a mai tízszeresére emelkedik a naperőmű-kapacitás, továbbá megszűnik a szénalapú energiatermelés. Nem sok ilyen ország lesz 2030-ra – jegyezte meg az államfő.
Fotó: Kurucz Árpád
Áder János szavait további adatok is alátámasztják, többek között az, hogy a referenciaként használt 1990-es évhez képest Magyarország 32 százalékkal csökkentette ühg-kibocsátását (szén-dioxid, metán és más gázok), az eredménnyel az uniós tagországok között a kilencedik helyen áll. Eközben pedig növekedett a bruttó hazai termék (GDP), a folyamat pedig azt bizonyítja, hogy a klímavédelem nem gátja a gazdasági növekedésnek, hanem erősítheti is azt. A 2018-as adatok alapján például a GDP 4,9 százalékkal bővült, míg a kibocsátás 0,6 százalékkal mérséklődött.
