Magához térhet a forint hosszú távon

Az elmúlt bő két hétben sokat gyengült a forint, és el is érte mindenkori mélypontját az euróhoz képest. A dollárért pedig csak egyszer, 18 évvel ezelőtt kellett többet adni, mint most, de akkor az amerikai valuta különösen rosszul teljesített az euróhoz képest. Vajon miért gyengélkedik most a forint?

Nincs fundamentális oka a hazai deviza gyengélkedésének, az euró mégis 330 fölé szaladt Fotó: MTI/Kollányi Péter

Egy euróért több mint 330, egy dollárért pedig több mint 300 forintot kellett adni az elmúlt napokban – az euró esetében csak tavaly júniusban, a dollár esetében pedig 2001-ben fordult elő hasonló helyzet. Ráadásul az euró 332 fölött is volt, ami minden idők legerősebb euró-, azaz leggyengébb forintértéke.

Mindez meglepőnek tűnik annak fényében, hogy a magyar gazdaságról csak jó adatok látnak napvilágot, vagyis a forint árfolyamára ható fundamentumok kedvezők. A költségvetési hiány alacsony, az ország GDP-hez mért adóssága csökken, a kereskedelmi és folyó fizetési mérleg pozitív. Ráadásul a mostani gyengülés nem egyedi eset: az elmúlt bő egy évben az árfolyam összességében is gyengébb volt, mint az azt megelőző néhány évben.

Tíz évvel ezelőtt még 270 forint körül volt az euró árfolyama, de ekkor nem volt a gazdaság egyensúlyi helyzetben. Szükség volt a költségvetés kiigazítására, a fizetési mérleg hiányának többletbe fordítására, a gazdasági növekedés beindítására, az államadósság csökkentésének megkezdésére. Emellett elsődleges szempont lett az állam devizaadósságának csökkentése és forintból való megújítása, ami azt jelentette, hogy az államnak is sok devizát kellett vásárolnia.

Mindez indokolta a forint gyengülését, 2014–2015-re azonban egyensúlyi helyzet alakult ki, innentől kezdve az árfolyam az eurónkénti 305-315 közti sávba került, és azt csak ritkán és kismértékben hagyta el. Eddigre a fizetési mérleg többletes lett, és az európai uniós támogatások is folyamatosan érkeztek, vagyis bőséges devizatöbblet alakult ki a piacon. Ennek azonban megvolt a helye: nemcsak az állam devizaadósságának csökkentésére kellett fordítani, hanem a svájcifrank-hitelek kiváltását is el kellett belőle végezni.

Nincs
fundamentális oka a hazai deviza gyengélkedésének, az euró mégis 330 fölé szaladt
Fotó: MTI/Kollányi Péter

Ezek stabil árfolyam mellett zajlottak le, miközben a fizetési mérleg többlete ugyan valamelyest csökkent az utóbbi időben a felfutó lakossági fogyasztás miatt, de ez az uniós támogatásokkal együtt még mindig jelentős devizatöbbletet jelent, miközben az állam devizaadósságának aránya a teljes államadósságon belül 50-ről 20 százalék alá csökkent. Elvileg tehát a forint gyengülésének nincs fundamentális oka, ennek ellenére tavaly kilépett az árfolyam a több éve megszokott sávból, és az euró felszaladt 330 forint fölé.

Innen azonban a hazai deviza nem erősödött vissza a korábbiakban megszokott szintre: az euró az elmúlt év nagy részében 320 forint fölött volt, csak rövid időre esett ez alá. Az elmúlt hónapokban aztán megint gyengült a forint, majd augusztusban ez hirtelen felgyorsult, és előállt a mostani, rendkívül gyenge árfolyam.

Miután fundamentális oka nincs az esésnek, más állhat a háttérben. A világban mostanában felmerülő problémák közül az amerikai–kínai kereskedelmi háború önmagában valószínűleg alig hat a forint árfolyamára, az elhúzódó brit EU-kilépés, a brexit viszont annál inkább. Boris Johnson miniszterelnökké választásával ugyanis megnőtt az esélye annak, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, ebben az esetben azonban a korábbi megállapodástervezetben megállapított összeget sem fizeti ki, így óhatatlanul csökkenhet a támogatási, felzárkóztatási keret. Így Magyarországnak is kisebb támogatás jutna, mint korábban, ami kisebb devizabeáramlást jelentene, ezért a piaci szereplők előre hozzák devizavásárlásaikat.

A gyengülés így vélhetően jórészt lélektani okok következménye, és a félelem az elmúlt hetekben csak nőtt, miután egyre kisebb esély látszik arra, hogy a brit–EU megegyezés létrejön, ugyanakkor a kilépés dátumának további halasztásáról hallani sem akar a brit miniszterelnök. Hosszabb távon ez azonban önmagában nem indokol további gyengülést, a forint árfolyama a következő időszakban vélhetően az elmúlt egy évben jellemző árfolyamsávban marad.