Egy euróért több mint 330, egy dollárért pedig több mint 300 forintot kellett adni az elmúlt napokban – az euró esetében csak tavaly júniusban, a dollár esetében pedig 2001-ben fordult elő hasonló helyzet. Ráadásul az euró 332 fölött is volt, ami minden idők legerősebb euró-, azaz leggyengébb forintértéke.
Mindez meglepőnek tűnik annak fényében, hogy a magyar gazdaságról csak jó adatok látnak napvilágot, vagyis a forint árfolyamára ható fundamentumok kedvezők. A költségvetési hiány alacsony, az ország GDP-hez mért adóssága csökken, a kereskedelmi és folyó fizetési mérleg pozitív. Ráadásul a mostani gyengülés nem egyedi eset: az elmúlt bő egy évben az árfolyam összességében is gyengébb volt, mint az azt megelőző néhány évben.
Tíz évvel ezelőtt még 270 forint körül volt az euró árfolyama, de ekkor nem volt a gazdaság egyensúlyi helyzetben. Szükség volt a költségvetés kiigazítására, a fizetési mérleg hiányának többletbe fordítására, a gazdasági növekedés beindítására, az államadósság csökkentésének megkezdésére. Emellett elsődleges szempont lett az állam devizaadósságának csökkentése és forintból való megújítása, ami azt jelentette, hogy az államnak is sok devizát kellett vásárolnia.
Mindez indokolta a forint gyengülését, 2014–2015-re azonban egyensúlyi helyzet alakult ki, innentől kezdve az árfolyam az eurónkénti 305-315 közti sávba került, és azt csak ritkán és kismértékben hagyta el. Eddigre a fizetési mérleg többletes lett, és az európai uniós támogatások is folyamatosan érkeztek, vagyis bőséges devizatöbblet alakult ki a piacon. Ennek azonban megvolt a helye: nemcsak az állam devizaadósságának csökkentésére kellett fordítani, hanem a svájcifrank-hitelek kiváltását is el kellett belőle végezni.

fundamentális oka a hazai deviza gyengélkedésének, az euró mégis 330 fölé szaladt
Fotó: MTI/Kollányi Péter
Ezek stabil árfolyam mellett zajlottak le, miközben a fizetési mérleg többlete ugyan valamelyest csökkent az utóbbi időben a felfutó lakossági fogyasztás miatt, de ez az uniós támogatásokkal együtt még mindig jelentős devizatöbbletet jelent, miközben az állam devizaadósságának aránya a teljes államadósságon belül 50-ről 20 százalék alá csökkent. Elvileg tehát a forint gyengülésének nincs fundamentális oka, ennek ellenére tavaly kilépett az árfolyam a több éve megszokott sávból, és az euró felszaladt 330 forint fölé.