Innen azonban a hazai deviza nem erősödött vissza a korábbiakban megszokott szintre: az euró az elmúlt év nagy részében 320 forint fölött volt, csak rövid időre esett ez alá. Az elmúlt hónapokban aztán megint gyengült a forint, majd augusztusban ez hirtelen felgyorsult, és előállt a mostani, rendkívül gyenge árfolyam.
Miután fundamentális oka nincs az esésnek, más állhat a háttérben. A világban mostanában felmerülő problémák közül az amerikai–kínai kereskedelmi háború önmagában valószínűleg alig hat a forint árfolyamára, az elhúzódó brit EU-kilépés, a brexit viszont annál inkább. Boris Johnson miniszterelnökké választásával ugyanis megnőtt az esélye annak, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, ebben az esetben azonban a korábbi megállapodástervezetben megállapított összeget sem fizeti ki, így óhatatlanul csökkenhet a támogatási, felzárkóztatási keret. Így Magyarországnak is kisebb támogatás jutna, mint korábban, ami kisebb devizabeáramlást jelentene, ezért a piaci szereplők előre hozzák devizavásárlásaikat.
A gyengülés így vélhetően jórészt lélektani okok következménye, és a félelem az elmúlt hetekben csak nőtt, miután egyre kisebb esély látszik arra, hogy a brit–EU megegyezés létrejön, ugyanakkor a kilépés dátumának további halasztásáról hallani sem akar a brit miniszterelnök. Hosszabb távon ez azonban önmagában nem indokol további gyengülést, a forint árfolyama a következő időszakban vélhetően az elmúlt egy évben jellemző árfolyamsávban marad.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!