Van, akinek jó a gyenge forint

Szinte nem telt el úgy nap az utóbbi időszakban, hogy ne születtek volna olyan kötések a devizapia­con, amelyek a forint újabb és újabb gyengülését hozták. A hazai fizetőeszköz árfolyama egyelőre nem talál nyugvópontot, s a jövőre vonatkozó prognózisok is többféle lehetséges folytatást vetítenek előre. A forint gyengélkedése azonban nem mindenkinek rossz, akadnak olyanok, akiknek kifejezetten hasznos.

A külföldi turistáknak megéri magyar valutát váltani, ami növelheti a költekezési kedvüket Fotó: Bach Máté

Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a tartósabb gyenge forintnak a lakosság mindennapi életére gyakorolt hatása elenyésző, mivel már nincsenek devizahitelek. 2014 előtt mind a forint leértékelődése, mind a svájci frank euróhoz képesti erősödése érdemben emelte meg a devizahitelek törlesztőrészletét, ráadásul senki nem tudhatta, hol lesz ennek a vége. A devizahitelek forintosítását végül még a svájci frank relatíve kedvező árfolyama mellett sikerült végrehajtani, mielőtt 2015 januárjában a svájci jegybank meg nem szüntette az árfolyamkorlátot, ekkor hatalmasat emelkedett a frank árfolyama.

Megszenvedik az ármozgásokat a gyógyeszközgyártók

Az import alapanyagokból dolgozó cégek közül keveseket érint olyan érzékenyen a forint gyengélkedése, mint a gyógyászati eszközök forgalmazóit és gyártóit, mert ezeknek a termékeknek a 90 százaléka vagy importált, vagy külföldről behozott alapanyagból készül. Magyarországon több mint egymillió ember szorul gyógyászati segédeszközre, például kerekesszékre, hallókészülékre, gyógycipőre vagy speciális kötszerre. A gyógyeszközök jelentős része tb-támogatott, ezek árában pedig nem érvényesíthetik a vállalkozások az árfolyamromlásból származó veszteséget. Ez a probléma, mint Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta, ráadásul nem új keletű, a sorozatgyártású eszközök esetében 16 éve nem emelhettek árat a cégek, de az egyedi gyártású termékek egy részénél is kilenc éve volt áremelés. Mindeközben ezeknek a vállalkozásoknak a költségei jelentős növekedtek az elmúlt években, és nemcsak az árfolyamveszteség, hanem a kötelező bérminimum- és minimálbér-emelés miatt is. Az ágazatban mintegy 460, jellemzően kis- és középvállalkozás működik, körülbelül 3800 munkavállalót foglalkoztatva, egyre komolyabb önkorlátozások mellett úgy, hogy az ágazatot is sújtó munkaerőhiány miatt tovább kellene emelni a béreket. Csak az árfolyam romlása miatt éves szinten pont az a fedezet tűnik el – ami a termékpalettától függően öt-, de akár százmillió forint is lehet –, amit bérfejlesztésre, az infláció kompenzálására és a rentábilis működtetésre lehetne fordítani. Nem önmagában a mostani árfolyamromlás okozza a bajt, de a cégek működőképességét illetően az akár az utolsó csepp is lehet a pohárban – összegezte a helyzetet Rásky László.