Van, akinek jó a gyenge forint

Szinte nem telt el úgy nap az utóbbi időszakban, hogy ne születtek volna olyan kötések a devizapia­con, amelyek a forint újabb és újabb gyengülését hozták. A hazai fizetőeszköz árfolyama egyelőre nem talál nyugvópontot, s a jövőre vonatkozó prognózisok is többféle lehetséges folytatást vetítenek előre. A forint gyengélkedése azonban nem mindenkinek rossz, akadnak olyanok, akiknek kifejezetten hasznos.

A külföldi turistáknak megéri magyar valutát váltani, ami növelheti a költekezési kedvüket Fotó: Bach Máté

A forint szeptemberben meglehetősen sokat gyengült, és történelmi mélypontjára került az euróhoz képest. A folyamatot már másfél esztendővel ezelőtt megelőzte egy gyengülési hullám, így az elmúlt másfél évben a forint árfolyama szignifikánsan alacsonyabb, mint az azt megelőző években, amikor az árfolyam többnyire a 305–315 közti sávban volt az euróhoz képest.

Csath Magdolna közgazdász szerint a gazdaság szereplői közül az exportáló cégeknek igen kedvező az utóbbi hetekben a hazai fizetőeszköz árfolyamában bekövetkezett folyamat, hisz a külföldön eladott árukért és szolgáltatásokért több forintot kapnak. Ez természetesen élénkítheti is az exportot. Ahogyan jól jön a forintgyengülés mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, amelyek az európai uniós támogatásokat kapják, hiszen ezeket euróban utalják, így az átváltáskor, forintban több felhasználható forrás keletkezik. Az utóbbi időszakban, illetve az év hátralévő részé­ben sok támogatás érkezik, ezért ez a hatás most különösen erőteljes lehet.

Ugyancsak kedvező a turisztikai ágazatnak a forint mélyrepülése abból a szempontból, hogy a beutazó külföldiek az eddiginél több forintot kapnak valutájukért, ezért nagyobb a költekezési hajlandóságuk is, ugyanakkor az iparág számára az import drágulása ezt a hatást kissé gyengítheti. Kedvezőtlen viszont a folyamat az importőröknek, különösen a kisvállalkozói szektorban, akár importtermékek feldolgozásával, akár azok értékesítésével foglalkoznak, mivel a leértékelésből adódó többletköltséget általában nem tudják érvényesíteni az értékesítési árakban.

A külföldi turistáknak megéri magyar valutát váltani, ami növelheti a költekezési kedvüket
Fotó: Bach Máté

Ami a magánembereket illeti, mindenképpen előnyös a leértékelődés azoknak, akik külföldön dolgoznak és jövedelmük egy részét itthon költik el, valamint azoknak, akiknek egy-egy nemzetközi vállalatnál euróban határozzák meg a bérét, és ezt kapják meg forintban, mindig az éppen aktuális árfolyamon. Kedvezőtlen lehet viszont a gyenge forint sokaknak amiatt, hogy az importtermékek drágulhatnak; ez különösen az üzemanyagokra vonatkozik, hisz ott automatikusan rögtön beépül az árfolyamváltozás az árba. Bár hozzá kell tenni, hogy általában jelentősebb tényező a nyersolaj nemzetközi árának alakulása, mint az árfolyam. A nemzetközi elszámolás alapja pedig nem euró, hanem amerikai dollár. Természetesen a külföldre utazók is érzik a változást, főként a valutaváltásnál és -vásárláskor, ami néhány napos utazásnál elenyésző, hosszabb útnál azonban már észrevehető.

Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a tartósabb gyenge forintnak a lakosság mindennapi életére gyakorolt hatása elenyésző, mivel már nincsenek devizahitelek. 2014 előtt mind a forint leértékelődése, mind a svájci frank euróhoz képesti erősödése érdemben emelte meg a devizahitelek törlesztőrészletét, ráadásul senki nem tudhatta, hol lesz ennek a vége. A devizahitelek forintosítását végül még a svájci frank relatíve kedvező árfolyama mellett sikerült végrehajtani, mielőtt 2015 januárjában a svájci jegybank meg nem szüntette az árfolyamkorlátot, ekkor hatalmasat emelkedett a frank árfolyama.

Megszenvedik az ármozgásokat a gyógyeszközgyártók

Az import alapanyagokból dolgozó cégek közül keveseket érint olyan érzékenyen a forint gyengélkedése, mint a gyógyászati eszközök forgalmazóit és gyártóit, mert ezeknek a termékeknek a 90 százaléka vagy importált, vagy külföldről behozott alapanyagból készül. Magyarországon több mint egymillió ember szorul gyógyászati segédeszközre, például kerekesszékre, hallókészülékre, gyógycipőre vagy speciális kötszerre. A gyógyeszközök jelentős része tb-támogatott, ezek árában pedig nem érvényesíthetik a vállalkozások az árfolyamromlásból származó veszteséget. Ez a probléma, mint Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta, ráadásul nem új keletű, a sorozatgyártású eszközök esetében 16 éve nem emelhettek árat a cégek, de az egyedi gyártású termékek egy részénél is kilenc éve volt áremelés. Mindeközben ezeknek a vállalkozásoknak a költségei jelentős növekedtek az elmúlt években, és nemcsak az árfolyamveszteség, hanem a kötelező bérminimum- és minimálbér-emelés miatt is. Az ágazatban mintegy 460, jellemzően kis- és középvállalkozás működik, körülbelül 3800 munkavállalót foglalkoztatva, egyre komolyabb önkorlátozások mellett úgy, hogy az ágazatot is sújtó munkaerőhiány miatt tovább kellene emelni a béreket. Csak az árfolyam romlása miatt éves szinten pont az a fedezet tűnik el – ami a termékpalettától függően öt-, de akár százmillió forint is lehet –, amit bérfejlesztésre, az infláció kompenzálására és a rentábilis működtetésre lehetne fordítani. Nem önmagában a mostani árfolyamromlás okozza a bajt, de a cégek működőképességét illetően az akár az utolsó csepp is lehet a pohárban – összegezte a helyzetet Rásky László.