Ám Birkner Zoltán szerint nem megnyugtató az a legfeljebb hatszázalékos arány, amely az egyetemeken és a kutatóintézetekben a vállalati finanszírozást mutatja. – Az egyre erősödő vállalati rétegnek növekvő hatékonysággal kellene ebben részt vennie. Ezért indult el az Eötvös Loránd- és a Bay Zoltán-kutatóhálózat kiépítése azzal a feladattal, hogy a kutatóhelyeket és -intézeteket összekössék a vállalati szférával, a kapcsolatot erősítsék. Így a tudásvagyont markánsabban lehet megmutatni a piacnak, amely a tőkéjével járul hozzá a magyar kutatás-fejlesztés és innováció erősödéséhez – hangsúlyozta az elnök.
Végre a kisebb cégek is fejlesztenek
Növekszik a kutatók és a kutatóhelyek száma Magyarországon, a folyamatban pedig már a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások is érdemben részt vesznek. Az exportpiacokon található magyar termékek az összetettebbek közé tartoznak.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!