Elmondta, hogy 2016-ban felbecsülték az építőipar rendelkezésre álló kapacitását és az építési igényeket, az építési engedéllyel rendelkező beruházások értékét. Megállapították, hogy utóbbi értéke elérte a 4600 milliárd forintot, az építőipar meglévő kapacitása azonban ettől messze elmaradt. Schneller Domonkos szerint a helyzet megoldása érdekében az ágazat termelékenységének javítása mellett az állami és a magánberuházások mértékének összehangolására is szükség van.
A következő időszak, még csak tervként létező, elsősorban európai uniós forrásból finanszírozott állami beruházásai közül beszámolt a csepeli és a ráckevei hév felújításáról, amelyeket a Kálvin térre is be akarnak vezetni. A beruházás becsült értéke meghaladja a 100 milliárd forintot. Megemlítette ezek mellett az új déli dunai híd építését is, a projekt – amelynek a szükségességéről a főváros már 1992-ben döntött – már egy éve a tervezés szakaszában van.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipar teljesítményének alakulása nagy mértékben befolyásolja a teljes magyar gazdaság növekedését.
Az ágazatban kialakult vállalkozói szerkezetről megjegyezte, ma körülbelül 103 ezer vállalkozás működik az építőiparban. Az elaprózódott vállalkozói szektor főként a lakosság számára jelent problémát, mert kevés a 40 és a 400 millió forint közötti értékű projekt komplett megvalósítására alkalmas vállalkozás, ebből adódóan a magánszemélyek építkezésénél egyszerre több vállalkozó dolgozik.
Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az idén az építőiparban több mint 20 százalékos, jövőre 2 százalékos növekedés, 2021-ben viszont már 3 százalékos visszaesés várható. A szakember szerint az ágazat mozgását nagyban befolyásolja majd a kedvezményes 5 százalékos kedvezményes áfa idén év végére tervezett kivezetése.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!