Enyhén mérséklődik a munkaerőhiány

Némileg csökkent, több ágazatban stagnált, ugyanakkor bizonyos területeken emelkedett a betöltetlen álláshelyek száma a harmadik negyedévben az azt megelőző három hónaphoz képest.

Több ezer alkalmazottra van még szükség a raktárakban Fotó: Éberling András

Némileg csökkent, több ágazatban stagnált, ugyanakkor bizonyos területeken emelkedett a betöltetlen álláshelyek száma a harmadik negyedévben az azt megelőző három hónaphoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A betöltetlen álláshelyek száma 78 315 volt, ebből közel 21 ezer a közszférában. Éves összevetésben ugyanakkor jelentősen, mintegy ötezer betöltetlen pozícióval nőtt a munkaerőhiány. Nemzetgazdasági szinten az összes álláshely 2,7 százaléka maradt üresen július és szeptember között, hasonló az arány a versenyszférában is. A közszférában 2,9 százalék volt az üres állások aránya.

Érdemben az ipar és a szállítmányozás területén emelkedett az előző negyedévhez képest a szakemberigény. Előbbi területeken 21 ezer embert várnak, ehhez képest kétezer fős növekedés ment végbe. A szállítmányozási, raktározási területen pedig 800 fővel hatezer főre nőtt a munkaerőigény. Érdemben több mint háromezer fővel kevesebb az üres álláshely az adminisztratív területeken.

Szintén esett az építőipar munkaerőigénye, de így is ezen a területen az egyik legnagyobb az üres állások mennyisége, egészen pontosan 3,4 százalékos arányban. A legmagasabb, 6,6 százalékos az adminisztráció területén a munkaerőhiány, míg 3,6 százalékos a versenyszférában az egyébként legjobban fizető információs és kommunikációs területeken. Az egy évvel ezelőttihez képest is a szállítás és logisztika cégeinél nőtt legjobban, kétezer fővel az üres álláshelyek száma a versenyszektorban. A közszférában az egészségügy területein a legmeghatározóbb a szakemberhiány, tízezer fő hiányzik, számuk egy év alatt ezer fővel emelkedett.

Több ezer alkalmazottra van még szükség a raktárakban
Fotó: Éberling András

Korábban beszámoltunk róla: a munkaadói és munkavállalói képviseletek az ellenőrzések szigorításával is felvennék a harcot a dolgozóhiány ellen. A feketéző cégek kiszűrésével ugyanis jelentős munkaerő szabadulna fel, az érintett alkalmazottak el tudnak helyezkedni tisztességes vállalatoknál, ráadásul érdemben magasabb fizetést kapnának, nem csak zsebbe. Emellett a szervezetek a közszféra további karcsúsítását, valamint az országon belüli területi különbségek miatt a munkaerő mobilitásának további növelését szorgalmaznák.

Városnyi közmunkás helyezkedett el

Egy év alatt több mint 20,5 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatottak létszáma ­augusztusra. A Belügyminisztérium adatai szerint 102,6 ezer fő dolgozott a másodlagos munkaerőpiacon. A közfoglalkoztatottak száma 2016-ban érte el a csúcspontját, ekkor éves átlagban számuk 223,5 ezer fő volt. Ha a 2016-os év azonos hónapjához viszonyítjuk az idei augusztusi adatot, azt látjuk, hogy három év alatt több mint 58 százalékkal csökkent a közmunkások átlagos létszáma. A közfoglalkoztatásban az öt leggyakoribb munkakör között találjuk az egyszerű szolgáltatási és szállítási tevékenységet, az egyszerű mezőgazdasági foglalkozást, az egyszerű építőipari, az egyéb takarító és kisegítő, illetve az intézményi takarító, kisegítő munkaköröket. Ebben a körben további népszerű foglalkozásnak számítanak az általános irodai adminisztrátor, az egyszerű ipari foglalkozású, a kubikus, a munka- és termelésszervező, valamint szemétgyűjtő, utcaseprő munkakörök.