Egyre nagyobb területet érint az ökológiai művelés

Érdemben, az ötödik legnagyobb mértékben nőtt Magyarországon az ökológiai művelésbe vont területek nagysága 2012 és 2018 között a 28 uniós tagállam közül, a következő években pedig még jelentősebb gyarapodás várható. Az Európai Unió ökológiai gazdálkodásra alkalmas területeinek felét négy állam adja, a környezet- és talajkímélő növénytermesztés és legeltetés aránya országonként jelentősen eltér. Részesedése Ausztriában a legnagyobb, ahol a mezőgazdasági területek negyedén folyik ökológiai gazdálkodás.

Jelentősen, hatvan százalékkal nőtt 2012 és 2018 között az ökológiai művelés alá tartozó területek mérete az Európai Unió Statisztikai Hivatalának friss adatai szerint. Ezzel a 28 tagállam közül az ötödik legnagyobb területgyarapodást érte el hazánk: míg 2012-ben 131 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, addig 2018-ra már megközelítette a 210 ezer hektárt a vegyszermentesen, talajkímélően művelt területek mérete. A gazdálkodási formát tekintve egyaránt jellemző ezeken a területeken a szántóföldi növénytermesztés és a legeltetés is. Ez az összes hazai művelésbe vont termőterület 3,9 százalékát jelenti, amely ugyan elmarad az unió 7,5 százalékos átlagától, de olyan országokat hagyunk magunk mögött, mint az Egyesült Királyság, Hollandia vagy Írország.

Ausztriában a legnagyobb a biogazdálkodás részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből: a termőterületek közel negyedén folyt ilyen típusú mezőgazdasági munka. Ausztria után Észtországban és Svédországban a legjellemzőbb a gazdálkodási forma, részesedése a két országban egyaránt 20-20 százalék. Az Európai Unió ökológiai művelésbe vont területeinek több mint fele négy országban található: Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Németországban.

Az Eurostat jelentése megjegyzi, az ökológiai gazdálkodást folytató uniós agrárvállalkozások egy része hagyományos művelésű területeket is fenntart. Az Európai Unióban a nyilvántartások szerint összesen 170 millió hektáron tevékenykedett 10,5 millió agrárvállalkozás 2016-ban, a legutolsó vizsgált évben. Ebbe beletartoznak a nagy cégóriások, a családi gazdaságok és az őstermelők, tehát az egyéni vállalkozók egyaránt. A nyilvántartott jogi személyek elenyésző része, mindössze 163 ezer folytatott tisztán biogazdálkodást, 82 ezer részben, a fennmaradó 10,2 millió pedig egyáltalán nem alkalmazta a fenntarthatósági szempontokat előtérbe soroló, környezetkímélőbb termesztési, gyepgazdálkodási módszereket.

Magyarország 7,355 millió hektár termőterülettel rendelkezik, ebből a mezőgazdasági termelésbe – szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep – bevont terület 2018-ban 5,344 millió hektár volt. A terület túlnyomó részén, 4,333 millió hektáron szántóföldi növénytermesztést folytattak, a gyepterületek mérete pedig megközelítette a 800 ezer hektárt. A fennmaradó, közel kétmillió hektár szinte egésze erdő, kis részben nádas és halastó. Az agrárium hozzáadott értéke jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben annak ellenére, hogy a mezőgazdasági művelésbe vont termőterület 450 ezer hektárral kisebb volt 2018-ban, mint 2009-ben.