Hangsúly a lakásfelújításokon

Legalább egy évtizedre szóló lakásgazdálkodási programra lenne szükség az építőipari szakszövetség szerint, amely mindazonáltal eredményesnek tartja a kormányzat elmúlt évekbeli intézkedéseit e területen. Koji László, a szakszövetség elnöke azt mondta, az építőiparnak rendeznie kell a helyzetét, mert sok szerencselovag és kókler jelent meg.

Sikeres az ágazati politika: az új otthonok száma csaknem elérte a húszezret 2019-ben Fotó: Havran Zoltán

Kiállt az elmúlt évek lakáspolitikája mellett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, kijelentve, hogy kormányzati intézkedések voltak szükségesek ahhoz, hogy néhány év alatt megháromszorozódjék a lakásépítések száma. A szakszövetség médiatagozatának háttérbeszélgetésén az elnök rámutatott: a lakásépítő cégek 2007–2013 között a piacuk több mint hetven százalékát elveszítették, a válság éveinek végére csak minden ötödik lakásépítő cég maradt. A 2013-as mélyponttal szemben, amikor mindössze 7300 lakás épült, tavaly az új otthonok száma megközelítette a húszezret.

Koji László ugyanakkor kijelentette: a kormánynak tíz-tizenöt évre szóló lakásgazdálkodási programot kellene készítenie. Ebben fontos lenne kitérni a többi szereplő – a főváros és a megyei jogú városok önkormányzata, a Magyar Nemzeti Bank, a kereskedelmi bankok, a nagyobb munkaadók és a lakosság – feladataira és lehetőségeire.

Sikeres az ágazati politika: az új otthonok száma csaknem elérte a húszezret 2019-ben
Fotó: Havran Zoltán

Az elnök a lobbierejükre vonatkozó kérdésre megjegyezte: korábban az ÉVOSZ volt az, amely először kezdeményezte az új lakások kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adóját, és most is a régi, a lakásfelújítások ösztönzését és fehérítését szolgáló javaslatuk vált valóra azzal, hogy január 1-jétől a kistelepüléseken ötmillió forint erejéig vissza lehet igényelni a forgalmi adót a felújítások után. Hozzátette, most is több javaslatuk fekszik a kormány asztalán. Koji László szerint utóbbi lépés sok más mellett azért fontos, mert a lakossági felújítások területe az, amelynél a leginkább jellemző a feketemunka. Összesen nyolcvanmilliárd forintra becsülik azt az összeget, amely a költségvetésből tavaly kiesett a szóbeli megállapodások miatt.

A szövetség elnöke az építőipar problémáira is kitért. Ezek között említette, hogy bár 120 ezerrel több személyt foglalkoztat az ágazat, mint néhány éve, a munkaerő zöme a közmunkából, a munkanélküliek köréből, kisebb részben pedig az áruházi rakodókból került ki, vagyis jellemzően azok közül, akik be sincsenek tanítva. – Tele vagyunk szerencselovagokkal és kóklerekkel – utalt Koji László arra, hogy sok szélhámos vállalkozó jelent meg az elmúlt évek építőipari felfutását kihasználva.