A hazai munkaerő a befutó

Az unión kívüli országokból, középfokú végzettségű legális munkavállalóival pótolná a hiányzó státusokat a tagországok turisztikai piacain a Hotrec, az EU-s szálloda- és vendéglátóipari szakszövetségek konföderáció­ja. Noha a mobilitás már hódít a területen, helyben a munkaerő pótlása szerintük azért ütközik akadályokba, mert a körülmények nem elég von­zók a frissen álláspiacra kerülőknek. Itthon elenyésző a főként uniós országból származó vendégmunkások aránya, a hiány­zó munkaerőt pedig inkább Magyarországról pótolnák a hazai szállásadók – tudtuk meg a szállodaszövetségtől.

A külföldi alkalmazottak főleg a szállodaiparban, takarítóként, recepciósként dolgoznak Fotó: Teknős Miklós

Javaslatokat tett az ágazat tagországi képviselőinek az Európai Unió tagországainak szálloda- és vendéglátóipari szervezeteit tömörítő brüsszeli konföderáció, a Hotrec a turizmus területén jelenleg is a legnagyobb problémát jelentő munkaerőhiány orvoslására. A kérdés fontosságát mutatja, hogy a szállásadás, vendéglátás a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt az unió gazdaságának harmadik legnagyobb ágazatát teszi ki, ahol a foglalkoztatottak száma kontinentálisan 12,5 millió körül van.

Az uniós konföderáció leginkább a mobilitás támogatásában látja a megol­dást. Ennek érdekében felhívták a munkaadók figyelmét a 2014-ben bevezetett European Hospitality Skills Passport használatára nemzeti szinteken, amely a közös piacon állást kereső munkavállalók egyfajta képesítési útlevele. Az Eures európai foglalkoztatási mobilitási portálon üzemeltetett egységesített katalógus valamennyi uniós nyelven lehetővé teszi, hogy a cégek válogassanak a kontinensen elérhető munkaerő-kínálatból az alapján, amit az álláskeresők magukról feltöltenek (képességek, végzettség, tapasztalat, nyelvtudás).

A Hotrec szerint az unión kívül érkező vendégmunkások alkalmazása is fontos lehetőség a turizmusban, aminek határozottabb kihasználására ösztönzik a tagországok ágazati szereplőit. – A korábbiaknál jobban élni kell a legális migráció adta lehetőségekkel. Főleg középszintű végzettségű, EU-n kívüli országokból származó munkavállalók alkalmazása kívánatos, olyan külföldieké, akiknek vannak digitális, nyelvi, szakmai ismereteik. Ennek érdekében a társadalmi párbeszédet is erősíteni kell – állapítja meg a brüsszeli szállodaképviselet.

A külföldi alkalmazottak főleg a szállodaiparban, takarítóként, recepciósként dolgoznak
Fotó: Teknős Miklós

Ismert, az Európai Uniónak 79, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokhoz tartozó országgal, továbbá Algériával, Marokkóval, Tunéziával, Oroszországgal, Albániával, Szerbiával, Ukrajnával, Montenegróval, Észak-Macedóniával, Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval, Andorrával, illetve San Marinóval van olyan megállapodása, amelynek értelmében polgárai törvényesen ugyanolyan feltételekkel vállalhatnak munkát az unió területén, mint az adott EU-tagország saját állampolgárai.

– Egyes munkakörökben elenyésző arányban, de előfordulnak vendégmunkások a budapesti turizmusban. Főként nagyobb szállodákban például a szobatakarítóként egy-egy helyen ukrán és mongol munkaerőt alkalmaznak, illetve a recepciókon képzett nyugat-európai fiatalok is vállaltak munkát – közölte megkeresésünkre a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch Tamás elmondta: némely fővárosi étteremben is találni spanyol vagy olasz szakácsokat, vagyis főként az jellemző, hogy uniós országbeliek érkeznek munkát vállalni a magyar piacra. – Szándékaink szerint inkább a magyarországi munkaerőpiacról oldanánk meg a hiányzó dolgozói állomány pótlását, nem pedig unión kívüli országokból. A munkaadók folyamatosan törekednek a kérdés megoldására, ehhez külön képzési programokat, béren kívüli juttatási csomagokat, karrierlehetőséget nyújtanak a dolgozóiknak, illetve béremelésekkel, a vendéglátó hivatás vonzóvá tételével igyekeznek biztosítani az utánpótlást – hangsúlyozta a szállodaszövetség elnöke.

Mint mondta, mivel idehaza a megél­hetés és a jövedelmezőség szempontjából sokat fejlődött a turizmus, mára lelassult a korábbi években súlyos fennakadásokat okozó munkaerő-elvándorlás dinamikája, mert a magyar szakembereket már nem vonzzák annyira a nyugati viszonyok, hogy hosszú időre elhagyják az országot, inkább a szakmai rutin kedvéért tesznek rövidebb külföldi kitérőt. – Trendfordulóra utal az is, hogy egyre több munkavállaló tér haza a szállodaiparba, vendéglátásba, hogy a hazai piacon kamatoztassa tudását valamely közép- vagy felső vezetői pozícióban, saját vállalkozásában – fűzte hozzá Flesch Tamás.

A mintegy kétmillió uniós, kilencven százalékában mikro- és kisvállalkozás érdekeit képviselő brüsszeli érdekképviselet más jelenségeket is megjelölt, amelyek hátráltatják a megoldást a fia­talkorúak munkanélküliségének felszámolásában jelentős szerepet játszó turizmusban az EU területén.

A Hotrec szerint az egyik legfeltűnőbb akadály, hogy magas az alacsony képzettségűek és a 25 év alattiak aránya az alkalmazottak között, akiknek ráadásul hiányoznak az alapvető digitális, szakmai vagy konyhatechnológiai ismeretei, a nyelvtudásuk vagy a gyakorlatuk. A nemzeti piacok meghatározó részét adó kkv-k viszont hátrányban vannak, mert nem tudnak vonzó karrierlehetőséget, versenyképes fizetéseket kínálni a pályakezdőknek sem, akiket már nem csábítanak a tipikus munkakörülmények, mint a délutáni, az éjszakai, a hét végi és az ünnepi műszak. A Hotrec szerint az utánpótlás-nevelés érdekében az állami támogatások kihasználása és a szakképzés megerősítése mellett javítani kell a szektor vonzerejét akár úgy, hogy neves cégeknél bemutatják, miként lehet a teljesítménnyel a fizetést is növelni.