A hazai munkaerő a befutó

Az unión kívüli országokból, középfokú végzettségű legális munkavállalóival pótolná a hiányzó státusokat a tagországok turisztikai piacain a Hotrec, az EU-s szálloda- és vendéglátóipari szakszövetségek konföderáció­ja. Noha a mobilitás már hódít a területen, helyben a munkaerő pótlása szerintük azért ütközik akadályokba, mert a körülmények nem elég von­zók a frissen álláspiacra kerülőknek. Itthon elenyésző a főként uniós országból származó vendégmunkások aránya, a hiány­zó munkaerőt pedig inkább Magyarországról pótolnák a hazai szállásadók – tudtuk meg a szállodaszövetségtől.

A külföldi alkalmazottak főleg a szállodaiparban, takarítóként, recepciósként dolgoznak Fotó: Teknős Miklós

– Egyes munkakörökben elenyésző arányban, de előfordulnak vendégmunkások a budapesti turizmusban. Főként nagyobb szállodákban például a szobatakarítóként egy-egy helyen ukrán és mongol munkaerőt alkalmaznak, illetve a recepciókon képzett nyugat-európai fiatalok is vállaltak munkát – közölte megkeresésünkre a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch Tamás elmondta: némely fővárosi étteremben is találni spanyol vagy olasz szakácsokat, vagyis főként az jellemző, hogy uniós országbeliek érkeznek munkát vállalni a magyar piacra. – Szándékaink szerint inkább a magyarországi munkaerőpiacról oldanánk meg a hiányzó dolgozói állomány pótlását, nem pedig unión kívüli országokból. A munkaadók folyamatosan törekednek a kérdés megoldására, ehhez külön képzési programokat, béren kívüli juttatási csomagokat, karrierlehetőséget nyújtanak a dolgozóiknak, illetve béremelésekkel, a vendéglátó hivatás vonzóvá tételével igyekeznek biztosítani az utánpótlást – hangsúlyozta a szállodaszövetség elnöke.

Mint mondta, mivel idehaza a megél­hetés és a jövedelmezőség szempontjából sokat fejlődött a turizmus, mára lelassult a korábbi években súlyos fennakadásokat okozó munkaerő-elvándorlás dinamikája, mert a magyar szakembereket már nem vonzzák annyira a nyugati viszonyok, hogy hosszú időre elhagyják az országot, inkább a szakmai rutin kedvéért tesznek rövidebb külföldi kitérőt. – Trendfordulóra utal az is, hogy egyre több munkavállaló tér haza a szállodaiparba, vendéglátásba, hogy a hazai piacon kamatoztassa tudását valamely közép- vagy felső vezetői pozícióban, saját vállalkozásában – fűzte hozzá Flesch Tamás.

A mintegy kétmillió uniós, kilencven százalékában mikro- és kisvállalkozás érdekeit képviselő brüsszeli érdekképviselet más jelenségeket is megjelölt, amelyek hátráltatják a megoldást a fia­talkorúak munkanélküliségének felszámolásában jelentős szerepet játszó turizmusban az EU területén.

A Hotrec szerint az egyik legfeltűnőbb akadály, hogy magas az alacsony képzettségűek és a 25 év alattiak aránya az alkalmazottak között, akiknek ráadásul hiányoznak az alapvető digitális, szakmai vagy konyhatechnológiai ismeretei, a nyelvtudásuk vagy a gyakorlatuk. A nemzeti piacok meghatározó részét adó kkv-k viszont hátrányban vannak, mert nem tudnak vonzó karrierlehetőséget, versenyképes fizetéseket kínálni a pályakezdőknek sem, akiket már nem csábítanak a tipikus munkakörülmények, mint a délutáni, az éjszakai, a hét végi és az ünnepi műszak. A Hotrec szerint az utánpótlás-nevelés érdekében az állami támogatások kihasználása és a szakképzés megerősítése mellett javítani kell a szektor vonzerejét akár úgy, hogy neves cégeknél bemutatják, miként lehet a teljesítménnyel a fizetést is növelni.