A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 3,24 százalékkal gyengült a múlt héten, pénteken a BUX 43 072,08 ponton zárt. A vezető részvények közül a Mol árfolyama csökkent legnagyobb mértékben, 4,80 százalékkal, pénteki záróára 2580 forint volt. Az OTP árfolyama 4,21 százalékkal esett a héten, az utolsó napon 14 120 forinton fejezte be a kereskedést a banki papír, heti forgalma pedig több mint 31,11 milliárdot tett ki. A Magyar Telekom 0,22 százalékkal gyengült a héten, pénteken 454 forinton zárta a kereskedést, a Richter ára pedig 0,61 százalékkal mérséklődött a héten, pénteki záróára 6540 forint lett. A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 3613,34 ponton zárt, az előző hetihez képest 117,77 ponttal, 3,16 százalékkal alacsonyabban.
A hétfőn kezdődő hét várható tőzsdei mozgását illetően pesszimistábbak lettek az elemzői előrejelzések, egyrészt a piacokon lezajlott nagy emelkedés, másrészt az egyelőre kiszámíthatatlan hatásokkal járó koronavírus-járvány miatt. Mindehhez azt is hozzáteszik, hogy januárban különösen sok pénzt költöttek a nemzetközi alapok részvények vásárlására, így meglehetősen kevés szabad pénzeszközük maradt. Ilyen esetben, ha érdemi pénzmennyiséget vonnak ki az alapokból, kénytelenek lehetnek nagyobb mennyiségű részvényt eladni, ami komoly áreséshez vezethet.
A Budapesti Értéktőzsdén a mostani időszak több ízben is érdekességet hozott, ezért sokan kiemelten figyelik a piacot. A néphagyomány szerint február 2-án jön ki a medve a barlangjából, és megnézi, hogy látja-e az árnyékát. Nos, a tőzsdén a medve szimbolizálja az eső trendet (a bika az emelkedőt), és a BÉT-en többször is előfordult, hogy a részvények piacán fordulatot hozott. 1994 januárjában egy hónapos meredek emelkedés zajlott (ekkor fedezték fel először a nemzetközi alapok a három és fél évvel korábban újranyílt magyar tőzsdét), és egy hónap alatt a BUX értéke meg is duplázódott (akkor nagyjából 1100-ról 2200 pontra).

Február másodikán azonban tetőztek az árak, és onnan meredek visszaesés következett, amit aztán még közel két évig viszonylag unalmas kereskedés követett. 1996 első tőzsdenapján viszont újra megtörtént, ami két évvel korábban, és február másodikán ismét korrekció kezdődött, igaz, hogy utána rövidesen újraindult és másfél évig zajlott még az áremelkedés: a nemzetközi szereplők ekkor fedezték fel igazán a magyar részvényeket.