Kiűzik a magyar fuvarozókat Nyugat-Európából

Százezernyi munkavállaló, több ezer kis- és mikrovállalkozás megélhetése kerül veszélybe, ha az uniós döntéshozók a minap elfogadott formában léptetik életbe a mobilitási csomagot – nyilatkozta lapunk kérdésére a fuvarozói érdekképviselet.

A Mobilitási csomag amely hátrányos a hazai fuvarozóknak Fotó: MTI

Napokon belül, április 16-án elkezd ketyegni az óra, és három hónap múltán, ha nem történik érdemi elmozdulás, és az Európai Parlament is rábólint, a jelen formájában lép életbe az első mobilitási csomag – mondta el lapunk kérésére Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozó Egyesülete (MKFE) megbízott főtitkár-helyettese. Bár a pandémiás helyzet miatt akár a csomag átgondolása is logikus lépés lenne, az intézkedéseket kezdeményező nyugati országok fuvarozóinak lobbija kitart, és hatályossá válhat a jogszabály. Mint ismert, az Európai Unió tagállamai kedden elfogadták az uniós közúti szállítási ágazat reformját jelentő új szabályokat, amelyek a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetését, munkakörülményeit is meghatározzák. A járművezetők kiküldetésére, a fuvarozó saját országán kívül végzett szállítási műveletekre vonatkozó rendszer szabályai szerint hét napon belül legfeljebb három szállítási művelet, úgynevezett kabotázs végezhető.

A rendszeres kabotázs megelőzése érdekében a javaslat négynapos várakozási időszakot vezet be, és csak ezt követően lehet ugyanazon ország területén belül ugyanazon járművel szállítást végezni. A szabályok előírják, hogy a nemzetközi szállításban résztvevő teherautóknak legalább nyolchetente egyszer vissza kell térniük a vállalat operatív központjába. A fenti szabályok az EU ipari és termelési központjától földrajzilag távoli országokból, például a Balkánról vagy a Baltikumból dolgozó fuvarozóknak jelentős versenyhátrányt jelentenek, mert ezzel többletidőt, üzemanyagot, munkaidőt emésztenek fel – mondta lapunk kérdésére Árvay Tivadar. Hasonlóképpen hátrányos a magyar fuvarozó vállalkozásoknak is, amelyek az új szabályokat követően a nemzetközi fuvarfeladataik 35 százalékát veszíthetik el. Ez akkora veszteség lehet, ami veszélyezteti a teljes ágazat működését. Hazánkban 2018 végén 76 ezer teherautó és nehéz-teherautó, valamint 17,6 ezer busz volt forgalomban, az ágazat 100-130 ezer embert foglalkoztatott, 90 százalékban kis és közepes családi cégekben.

Az EU elfogadta a Mobilitási Csomagot, amely hátrányos a hazai fuvarozóknak
Fotó: MTI

A szerdai tanácsi döntést megelőzően több éven keresztül tiltakoztak a hátrányosan érintett országok. Például idén februárban kilenc tagállam – Bulgária, Ciprus, Észtország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia – közlekedéspolitikáért felelős vezetői közös levelet küldtek Brüsszelnek, amelyben jelezték, aggályosnak tartják a jármű székhely szerinti tagállamba történő kötelező visszatérésének előírását. Az aláírók szerint a javasolt rendelkezés összeegyeztethetetlen az Európai Unió éghajlatpolitikai célkitűzéseivel, mivel üresen közlekedő kamionokat eredményez, így feleslegesen növeli a széndioxid-kibocsátást a közúti szállítási ágazatban.