A világjárvány nyomán fellépő válság első jeleként értelmezi a Mol-csoport, hogy a nagy készlet- és devizaárfolyam-veszteségek következtében 152 millió dollár (48,4 milliárd forint) nettó veszteséget könyvelt el az idei első negyedévben. A vállalatcsoport minden üzletága erősen teljesített egészen március közepéig, azonban a járvány a hónap utolsó két-három hetében, majd áprilisban is súlyosan kihatott a működésre. Tekintettel a kiszámíthatatlan külső környezetre, a magyar olajipari és petrolkémiai vállalat a 2020-as pénzügyi iránymutatást visszavonta, az idei beruházási terveket pedig legalább 25 százalékkal csökkentette.
– Jelenleg a Covid-19 alakítja, uralja a világot és az energiaipart. A járványhelyzet és az azt követő gazdasági válság beárnyékolja a 2020-as teljesítményünket is – kommentálta az elnök-vezérigazgató az eredményeket. Hernádi Zsolt elmondta azt is, hogy a vállalatcsoport eszközei, mérlege és integrált üzleti modellje hozzájárul az ellenállóképesség fenntartásához.
– Számos olyan nehéz döntést meghoztunk már, amelyek segítenek megőrizni készpénztermelő képességünket és pénzügyi rugalmasságunkat – fejtette ki. A válság nyomán végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően a vállalat teljes portfóliója akár már hordónként 25 dolláros olajárszinten is jövedelmező.
Az első negyedéves jelentésből kiderül, hogy a vállalat olaj- és gáztermelése 4 százalékot csökkent (napi 110,6 millió hordóra) az előző év azonos időszakához képest. Ez idő alatt a Mol üzemeltetőként olaj- és gázlelőhelyet talált az Északi-tenger norvég részén. Az előzetes értékelések alapján a szénhidrogén-vagyon 12 és 71 millió hordó olajegyenérték közötti.
Áprilisban a Mol lezárta a Chevron azerbajdzsáni kutatási és termelési eszközeinek megvásárlását. A megállapodás értelmében a Mol tulajdonába került az ACG olajmező 9,57 százalékos, valamint a Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) vezeték 8,9 százalékos részesedése.
A feldolgozás-üzletág kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye 295 millió dollárra (91,2 milliárd forintra) emelkedett az első negyedévben, jórészt a finomítói árrések megduplázódása miatt. A tiszaújvárosi poliol-üzem kivitelezése hatvan százalékos készültségen állt az első negyedév végén. A járványhelyzet azonban a projekt ellátási-láncára hatással lehet, és egyre nehezebbé teszi a munkaerő mozgósítását, ezért kisebb csúszások elképzelhetők.
