Kettős élelmiszerminőség: a forgalmazó vonható felelősségre

Gyakorlatilag eltűnhet az élelmiszerek uniós országonként eltérő minősége, vagyis az a nagy port kavart gyakorlat, ami miatt hazánkban ugyanaz az elnevezésű termék rosszabb minőségű, mint például Franciaországban. Az Országgyűlés mai döntése egyértelműsítette: az első belföldi forgalmazó vonható felelősségre, ha Magyarországra a nemzetközi gyártó ugyanazon terméke eltérő, általában rosszabb minőségben kerül a fogyasztóhoz, mint más uniós országban. Így tehát ha a gyártó ezzel a diszkriminatív gyakorlattal nem hagy fel, piacvesztéssel számolhat.

20020323 Budapest bolt vásárlás Koronavírus illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

A belföldi forgalmazó felel ezentúl azért, hogy a magyar fogyasztókhoz ne kerülhessen – más európai uniós tagországhoz képest – rosszabb minőségben ugyanazon gyártó azonos terméke. A döntés jelentős, mivel a külföldi gyártó felelősségre vonása gyakorlatilag lehetetlen.

A parlamenti döntéssel – az erről szóló uniós irányelv alapján – immár komoly kockázatot vállal az első magyarországi forgalmazó, ha a külföldi gyártó terméke Magyarországon jelentősen eltér minőségében vagy összetételében egy másik uniós tagországban ugyanazon elnevezéssel kapható, tehát papíron megegyező termékétől.

A döntéssel a belföldi forgalmazó kiemelt érdeke az azonos minőség. Jelentős eltérés esetén a jövőben várhatóan nem rendelnek az adott termékből. Így pedig a nemzetközi élelmiszeripari szereplők rákényszerülnek, hogy a nyugat-európai, lényegesen jobb minőséget kapják a kelet-európai tagállamok fogyasztói is, ellenkező esetben több tagállamban is piacvesztéssel kell számolniuk. A gyártók korábban az eltérő tagállami, lakossági igényekkel érveltek az eltérések mellett, ám ez erősen vitatható.

Ha hazai gyártó termékéről bizonyosodik be, hogy külföldi piacokra látszólag azonos termékét más minőségben gyártja, a belföldi előállító vonható felelősségre.

Külön rendeletben rögzítik azokat az úgynevezett jogszerű és objektív okokat, amelyek meghatározzák, milyen mértékig és milyen okokból térhetnek el azonos márkanév alatt futó termékek.