Varázslatos Dunakanyar: vadontúra a fővárosból

Gondolták-e, hogy Budapesten is létezik vadon? Nem is kell messzire utazni érte. Csak egy kis elszántság, és némi gyakorlat kell hozzá. Vendégszerzőnk hasznos ismeretekkel együtt kalauzolja el az olvasókat a fővárosi kirándulóhelyekre.

Szigetköz, vadevezősök. túrakajak, kenu, evezés, vízitúra

Kenuval a híd alá?

Régebben egy túrázónak az amerikai rokonság kifejezte azon igényét, hogy szeretné megtekinteni szép fővárosunkat a Dunáról. Bérelt egy kenut, és beültette a három kevésbé gyakorlott felnőttet a hajóba. Egyensúlyi problémák miatt a Margit híd alatt majdnem borulás lett a vége, de szerencsére békében megtörtént a partot érés a Kopaszi-gáton. Ami tulajdonképpen egy mesterséges képződmény, hiszen ha valaki egy régebbi térképet megnéz, akkor láthatja, hogy a folyó a Gellért-hegy alatt kiszélesedett, nincs száz éve, hogy feltöltötték a Lágymányos egy részét. Tehát a mostani Campus nagy része víz alatt állt.

Majomhinta a Lupa-sziget déli részén a Dunán

Majomhinta a meder felett

Szinte érintetlen ártéri erdő fogadja a szentendrei ágon északi irányból érkező evezőst. A Lupa-sziget felett a meder felé belógó fák békét és nyugalmat árasztanak, mintha nem is egy majd kétmilliós város peremén lennénk. Alacsony vízállásnál kilátszanak a hosszan elnyúló kavicszátonyok, élvezet rajta sétálni vagy éppen megmártózni a nyári melegben.

A hátteret a Pilis adja. A vízbe hajolva pedig sustorgást hallani, miként a víz áramlik a kavicsokat görgetve. A Lupa-sziget keleti oldalánál egy egyszemélyes sziget is üdvözli a modern „hajótöröttet”, egy darab fűzfával. Sajnos a sziget déli végén levő „majomhinta” megszűnt, hiszen a többméteres kötelet tartó fa villámcsapás áldozata lett. Korábban ezen akár több méter magasan is a folyó felé belendülve, a vízbe lehetett ugrani. A balesetek elkerülése végett persze meg kellett ismerni előtte a medret.

Gém az Erzsébet hídnál

A déli végen pedig hosszan nyúlik el a Hárosi-sziget, ami körbehajózható. Gondolná valaki, hogy kormorán- vagy szürkegém-telepek vannak itt? Valaki még az Erzsébet híd tövében is lefényképezett a karantén idején egy szürke gémet. Szerencsétlen esetben a kajakos a madárrajtól „légi emléket” is kaphat. Egyébként a vízből e madarakat remekül meg lehet figyelni, legfeljebb a szúnyogokkal és a nyári bögölysereggel kell hadakozni. Itt már a főág majd egy kilométer széles, de Budapest határában kis szigetek teszik vadregényessé a medret.

Majomhinta, Lupa-sziget a Dunán

Háborgó mélység

Nem mindig mutatja azonban ilyen békés arcát a folyó. Emlékezzünk: 2013-ban árvízi helyzet volt, a folyó elérte a tízméteres magasságot. A Batthyány téren, valamint a Fő utcai házak udvarán bugyogott fel a víz. A lakosság jelentős része homokzsáktorlaszt rakodott a fővárosban is. A Margitszigeten a futópályán legalább egy méter magas homokzsákkupacot kellett emelni, hogy a területet megvédjék az elöntéstől.

Régen a sziget három különálló részből állt, ezeket a Margit híd építésekor egyesítették. Még ezt az idős Arany János is láthatta. A középkorban a sziget viselte a Szűz Mária vagy a Nyulak-szigete elnevezést is, de Buda-szigetnek is hívták. A mostani elnevezés alig százéves.

Fotó: MN szerzői felvétel

Liliom januárban

Mindenesetre a XIII. századi krónikákból tudhatjuk, hogy az Árpád-házi Szent Margitnak megálljt kellett parancsolnia a szigeti kolostort veszélyeztető emelkedő vízszintnek. Hőforrások is létezhettek itt, hiszen miként termeszthettek volna másként januárban a meleget igénylő liliomot. Azt is leírják, hogy a nagy 1838-as árvíz kimosott az évszázados fák gyökerei közül egy királysírt, talán V. István királyunké lehetett. A feltárt aranyszínű királyi ruha azonban igen hamar kifakult a levegő hatására.

Szentendrei-sziget a Dunán
Fotó: MN szerzői felvétel

Sok a csoda körülöttünk, csak vegyük észre!