Májusban érte el a hazai építkezéseket a koronavírus

Európai összehasonlításban még így sem állunk rosszul.

A kora tavaszi viszonylagos jó teljesítménye után májusban már az építőipar is megsínylette a hónap elején tetőző koronavírust. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a tavalyi magas bázishoz viszonyítva 20,1 százalékkal csökkent az ágazat termelése az év ötödik hónapjában.

Mivel azonban a megelőző hónapokban még alig-alig hátráltatta a kibontakozó járvány az építkezéseket, az év első öt hónapjában összességében csak 5,6 százaléknyi lett az építőipar termelésének visszaesése.

Érdekesség, hogy alágazatok szerint vizsgálva a helyzetet, az épületépítéseket és az egyéb építmények készítését is viszonylag kisebb mértékben nehezítette a járvány. Eközben viszont a speciális szaképítések köre – szakipari munkák, építési terület előkészítése – majdnem 28 százalékos veszteséget könyvelhetett el májusban.

Az építőipari termelés hazai májusi, jelentősebb csökkenése kedvezőtlenebb, mint amit várni lehetett a két korábbi hónap kimondottan jól alakuló adatai alapján. A következő hónapok adatai fogják megmutatni, hogy a magyar építőipart is jelentősen sújtja-e a világjárvány, vagy csak az előző évi nagyon magasra felfutó építőipari termelés áll vissza fenntartható szintre –

fogalmazott sajtótájékoztatóján Boros Anita, az innovációs tárca építésgazdaságért felelős államtitkára. Mint mondta, európai összehasonlításban még így sem állunk rosszul, hiszen az uniós tagállamok többségében mind az építőipari, mind az ipari termelés nagy leállásokat, visszaeséseket szenvedett el.

Boros Anita ugyanakkor megjegyezte: mivel a kijárási korlátozások időszakában, márciusban és áprilisban visszafogott csökkenés látszott az adatokból, a májusi, jelentősebb mértékű visszaesésben szerepet játszhatott az adatszolgáltatás időbeli eltolódása is.

– Májusban a visszaeséshez több tényező is hozzájárulhatott, mint például a külföldi vendégmunkások hiánya és a járványügyi előírások miatt a munkák átszervezésével kapcsolatos kötelezettségek – közölte az adatokról Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője, hozzátéve, hogy több beruházó a járványhelyzet okozta bizonytalanságban lassíthatta vagy leállíthatta beruházását. Regős Gábor megjegyezte, a következő hónapokban a korlátozások szerepe csökken – kivéve, ha egy erősebb második hullám érkezik –, ám a keresleti oldal helyreállása kérdéses.

Noha a helyreállást szerinte segíthetik a kormányzat beruházásösztönző programjai és a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményes áfakulcs, de kérdés, hogy utóbbi szélesebb körű kiterjesztése nem támogatná-e jobban a gazdaság újraindítását, a családok helyzetének javítását.