Szolidaritás a déli tagállamokkal

Már zajlik a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós intézkedésekről szóló kormánypárti javaslat vitája az Országgyűlés keddi ülésén.

Budapest, 2020. június 4. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott emlékülésen az Országházban 2020. június 4-én. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

Az Országgyűlés nem fog az Európai Unió helyreállítási csomagjához kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni. Ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük – jelentette ki Kövér László (Fidesz) expozéjában.

Szolidaritás a déliekkel

Kifejtette, hogy erre a hitelre Magyarországnak nem lenne szüksége, de a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében

egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként

hajlandó hozzájárulni. Kövér László hangsúlyozta, hogy csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, nem pedig „a IV. Német–római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja”.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint Brüsszelben már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás
MTI/Illyés Tibor

Enyhébb a krízis

A házelnök kifejtette: a járvány okozta gazdasági krízis jóval enyhébbnek ígérkezik Közép-Európában, mint az EU régebbi, jellemzően déli tagállamaiban. A Nemzetközi Valutaalap szerint a járvány következményeként az unió idei gazdasági visszaesése eléri a 7,1 százalékot, a déli tagállamoké pedig a 8-10 százalékot, ezzel szemben Magyarországon – amelyet az IMF a gazdaságilag legstabilabb vizsgált országnak tart – ezt csak 3,1 százalékra valószínűsíti.

Jó döntések

Kövér László úgy vélekedett, hogy a magyar kormány a gazdasági visszaesés mérséklése és a munkahelyek védelme érdekében időben és jó döntéseket hozott. Ezért Magyarország – pénzügyeinek, államháztartásának rendbetétele, a gazdaság növekedési tartalékainak mozgásba hozása és a családok megerősítése után –

önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, nincs szüksége semmilyen uniós mentőövre, és a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is ért egyet

– fogalmazott a házelnök.

Igazságtalan terv

A politikus kijelentette: az EU Bizottsága kidolgozott egy helyreállítási tervet, amely nem veszi figyelembe sem az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét. Ezért az igazságtalan, a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, a gazdaságaikat okos és fegyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza. Emellett

ismét „a brüsszeli bürokrácia egójáról szól: ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás”, mint a kormányok

– fogalmazott Kövér László.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: Kurucz Árpád

Úgy folytatta, hogy mindezt meg kívánják fejelni a jogállamisági kondicionalitással, azaz „egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében” a pénzek kifizetését össze akarják kötni „az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívabb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével”.

A haza nem eladó!

Kövér László hangsúlyozta: „a haza nem eladó”, ezért nem lehet „önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kis államok újbóli gyarmati alávetése”.

Mint mondta, Magyarország már 15 éve az EU egyenjogú és egyenrangú tagja, és „eddig még minden uniós döntéshez lojálisan viszonyultunk”, megvédtük az EU külső határait és „az uniós forrásokkal igyekeztünk úgy sáfárkodni, hogy mindenki jól járjon általa: mi is, akik kapjuk, s azok is, akik befizetik”.

Kötelező mandátum

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában aláhúzta, a kormány és a miniszterelnök is kötelező mandátumként tekint majd az Országgyűlés most elfogadni tervezett határozatára.

A kabinet álláspontját ismertetve elmondta, az Európai Unió azért készül – eddig nem látott – közös hitelfelvételre, mert

egy hasonló mentőcsomag nélkül veszélybe kerülne jó néhány déli tagállam fizetőképessége.

Kiemelte, hogy Magyarország jó szövetséges, szolidaritása pedig odáig terjed, hogy kész hozzájárulni egy olyan hitelfelvételt célzó lépéshez, amely idegen a magyar kormány politikájától.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
MTI/Kovács Tamás

A tárcavezető valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarországon problémák lennének a jogállamisággal. Úgy fogalmazott, a „jogállami kondicionalitás” egy olyan politikai bunkósbot, amellyel nyugat-európai országok próbálnak politikai szankciókat bevezetni a velük egyet nem értő közép-európai országokban.

Képviselői felszólalások

A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló kormánypárti javaslat vitája képviselői felszólalásokkal folytatódott.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációvezetője a nagyobbik kormánypárt álláspontját ismertetve elmondta, a 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételi javaslat

jelenlegi formájában elfogadhatatlan a magyar embereknek,

mivel az igazságtalanul osztja el a forrásokat. Mint mondta, álságosak a jogállamisági feltételek, mivel azok valójában a tagállamokkal szembeni önkényes politikai zsarolás eszközei a brüsszeli bürokrácia kezében.

– A jogállamisági mechanizmus pont annyira szolgálja a jogállamiság ügyét, mint a kommunista időszakban a szocialista demokrácia szolgálta a demokrácia ügyét – fogalmazott.

Az ellenzék

„buzgó mócsing brüsszelitaként viselkedve”

minden energiájával azon van, hogy minél több forrást vegyen el a magyar emberektől – fogalmazott Deutsch Tamás. Szavai szerint

„Nem orbántalanítani, hanem magyartalanítani akarják a nekünk járó uniós forrásokat.”

Mutogatnak a Tisztelt Házban

Deutsch Tamás felszólalását követően Soltész Miklós (KDNP) kért szót ügyrendben, és azt közölte, amikor a Fidesz politikusa arról beszélt, hogy korábban zsidó származású képviselők listázását kérte a Jobbik, akkor az ellenzéki frakció tagja, Nunkovics Tibor „teljesen egyértelmű szólást, illetve jelet tett”, majd felmutatott az emelvényen szónokló Deutsch Tamásra.

Az elnöklő Latorcai János súlyosnak nevezte a jobbikos képviselő kijelentését, amelyet szerinte a Ház meg fog vizsgálni. Nunkovics Tibor elnézést kért a bekiabálásért, azonban szégyennek minősítette, hogy nem hallották, mit mondott. Közölte, annak tartalma nincs összefüggésben azzal, amit előtte állítottak, és szerinte ezt a jegyzőkönyv is tisztázza majd.

Akadékoskodás

A Jobbik első vezérszónoka, Balczó Zoltán arról beszélt, hogy a Jobbik akkor tartaná elfogadhatónak az uniós hitelfelvétel támogatását, ha a kormány a korrupció felszámolása érdekében csatlakozna az európai ügyészséghez, az európai támogatásokat pedig a kis- és középvállalkozásokra fókuszálva használnák fel.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szerint Orbán Viktor miniszterelnök statisztaként használná a parlamentet „újabb színielőadásához”. Kijelentette, az uniós mentőcsomagnak akkor van értelme, ha abból a kormány nem a gazdaságokat, hanem a szegényeket támogatja, növeli a béreket és a nyugdíjakat, az adókat pedig csökkenti.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, amennyiben a kormány nem alkalmas arra, hogy a jogállamisági feltételeknek megfelelően, korrupciómentesen ossza szét az uniós támogatásokat, akkor azokat közvetlenül kell eljuttatni a magyar vállalatoknak, önkormányzatoknak, civileknek és állampolgároknak.

Kiállás a magyarok mellett

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a magyar emberek érdekei melletti kiállásnak nevezte az Országgyűlés előtt fekvő határozati javaslatot.

Fotó: MTI/Soós Lajos

Aláhúzta, Magyarország ugyan nincs rászorulva az uniós közös hitelfelvételre, ugyanakkor szolidáris a nehéz helyzetbe került déli államokkal, és elkötelezett az európai gazdaság újbóli növekedési pályára állítása mellett. A kormánypárti politikus igazságosnak nevezte a határozat feltételeit, amelynek elfogadását kérte a Háztól.