Hogyan működne?
A fúziós atomerőművektől nagy mennyiségű, biztonságos és szén-dioxid-kibocsátástól mentes villamosenergia-termelést várnak a szakemberek, az atomenergia békés hasznosításának e módjáról Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov állapodott meg 1985-ben. A létesítményben a hidrogén két izotópja, a deutérium és a trícium magját egyesítik majd, amelynek során egy héliumatommag és egy nagy energiájú neutron keletkezik. Ez a neutron akkora energiával rendelkezik, hogy ha kiszabadulna, nyolc másodperc alatt elérné a Holdat. Ezt az energiát hőtermelésre, majd áramtermelésre lehet fogni. A fúzió a gázok plazmaállapotában jön létre. Az anyag negyedik halmazállapotát ismerjük a sarki fény vagy a villámlás kapcsán, illetve az univerzum anyagának kilencven százaléka plazmaállapotban létezik. Mivel a Földön más környezet uralkodik, mint a Napban, ezért a csillagunk hőmérsékletének nagyjából tízszeresére, 150 millió Celsius-fokra lesz szükség a tokamakban, ahol lényegében egy kör alakú, állandó villám jön létre vákuumban. Néhány méterrel odébb viszont már az abszolút nulla fok közeli hőmérsékletet (–273,15 Celsius-fok) kell előállítaniuk a szakembereknek. Ezen állapotok fenntartásához rengeteg energiára van szükség, a húszmilliárd euró összköltségvetésű projekt célja az, hogy a befektetett energia tízszeresét nyerjék vissza. (S. O.)