Online számla: ömlenek az adatok a NAV-hoz

Nyolcvanmillió számla adatait küldték be a vállalkozások az adóhivatalhoz 2018 nyara óta az online számla rendszerében. – A hatóság olyan adatvagyonnal rendelkezik, amelyből azonnal szinte teljes kép rajzolható fel a magyar gazdaság állapotáról – mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András. A pénzügyminiszter helyettese hangsúlyozta, az elmúlt tíz évben Magyarország visszaszerezte pénzügyi szuverenitását, amihez elengedhetetlen volt a feketegazdaság letörése, az abból származó tíz- és százmilliárdos állami pluszbevétel.

Számla? Az adatokat gyorsan le kell adni a NAV-hoz Fotó: BachPekaryMate

Valamivel több mint két éve kezdte meg működését a feketegazdaság ellen bevezetett legújabb ellenőrzési szisztéma, az online számla rendszere. Ennek lényege: a vállalkozások elektronikus úton rögvest elküldik az adóhivatalnak számláik adatait, a hatóság már akkor megismeri az ügyletek részleteit, amikor azok létrejönnek. – A rendszer amellett, hogy remek ellenszere a számlagyáraknak és más súlyos adóügyi visszaéléseknek, hatalmas adatvagyont garantál az adóhivatalnak. Olyan adatvagyont, amelyből a magyar gazdaság pillanatnyi állásáról szinte teljes kép rajzolódik ki – mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese.

Az államtitkár annak apropóján nyilatkozott lapunknak, hogy elérte a nyolcvanmilliót azoknak a számláknak a száma, amelyek adatait 2018 júliusa óta küldték be a hatóságnak a vállalkozások. Az online számla rendszeréhez majdnem kilencszázezer cég csatlakozott. – A rendszer fejlesztése idén nyáron újabb szakaszához érkezett – jegyezte meg Tállai. Eddig azoknak a számláknak az információit kellett gyorsan eljuttatni a hivatalhoz, amelyeknél az áfa összege meghaladta a százezer forintot. Július elsejével az értékhatárt eltörölték, vagyis már minden számla adatait el kell küldeni a hatósághoz. Szeptember végéig nem kell szankcióra számítani, ha egy cég kisebb ügyleteknél nem teljesíti maradéktalanul az előírásokat.

A szankciómentes időszak bevezetését az is indokolta, hogy a járvány miatt nehézkessé vált a hazai gazdasági szereplők élete. – Éppen a járványidőszak mutat rá arra, milyen jelentősége van annak, hogy a feketegazdaság mértéke jelentősen csökkent 2010 óta – mondta Tállai András. Az államtitkár a 2008–2009-es krízis időszakát felidézve emlékeztetett rá, hogy becslések szerint abban az időben a forgalmi adó negyede – csalás vagy más ok miatt – nem érkezett meg az államkasszába. – Száz adóforintból húsz-huszonötöt nem tudott beszedni az állam. Ez is közrejátszott abban, hogy a Gyurcsány-kormányok folyamatos adóemelései ellenére sem jutott elég bevételhez a kincstár, és lényegében a Nemzetközi Valutaalap hitele mentette meg az országot a csődtől – mondta az államtitkár, aki szerint ehhez a helyzethez legnagyobb részt az akkori baloldali kormány vétkes magatartása vezetett. – A feketegazdaság letörésére csupán arra futotta tőlük, hogy számlalottót indítottak, az adóhivatal meg jobb híján adófizetést népszerűsítő babát készíttetett. Az eredmény magáért beszélt – fogalmazott.

Tállai András arról is beszélt, hogy a Covid–19 gazdasági károkozása semmivel sem kisebb a 2008-as hitelválságénál. – A különbség az, hogy Magyarország gazdasága stabil, egyik fő hitelezője a magyar lakosság, az állami bevételek válság idején is befolynak. Utóbbiban hatalmas szerepe van annak, hogy az online pénztárgépek, a közúti elektronikus áruellenőrzés és legújabban az online számlázás rendszerbe állításával a korábbi töredékére csökkent a feketegazdaság – vélekedett az államtitkár. A legfrissebb uniós becslésre hivatkozva Tállai András hozzátette: manapság száz áfaforintból mindössze kilenc nem érkezik meg az államkasszába. Nem kis részben ez a mozzanat tette lehetővé, hogy a kormány a vírusválság idején is adócsökkentéseket vezetett be, s nem szorult hatalmas külföldi hitelekre. – A krízis mutatta meg igazán, hogy az elmúlt tíz évben visszaszereztük pénzügyi szuverenitásunkat – összegzett a miniszterhelyettes, aki hangsúlyozta: ezután is folytatódik az adócsökkentés politikája.

Adómanó bukása

Egy évtizeddel ezelőtt az adóhatóság – akkori nevén Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagyis APEH – úgynevezett adótudatossági kampányt tervezett. Ennek „arcául” egy plüssfigurát szántak, amelyet Adómanónak neveztek el. A kezdeményezés az adótudatosság fokozását végül nem szolgálhatta, ugyanakkor tökéletesen bemutatta a balliberális kormányzás nyolcadik évére kialakult adóügyi állapotokat. Az APEH-ben 2010 elején úgy határoztak, hogy a kalandos körülmények között megrajzolt, s addig csak papíron létező Adómanóból talpán megálló plüssfigurát készíttetnek, méghozzá négyszáz darabot. Terve megvalósításáért a hatóság tizenöt babakészítő vállalkozót keresett meg. Egyikőjük az APEH hivatalos érdeklődésére azt közölte, hogy szíves örömest elkészíti a kellő mennyiségű figurát, méghozzá alacsony áron, de egy feltételtől nem tekinthet el: csak számla, vagyis áfafizetés nélkül állítja elő az adótudatossági kampány figuráját. Kikötéséhez a babakészítő azután is ragaszkodott, hogy felhívták rá a figyelmét: az adóhivatal munkatársával beszél. Azt nem tudni, hogy az érintett ügyeinél ezután körbenézett-e az APEH, annyi azonban biztos, hogy a babák végül elkészültek, de nagy karriert nem futottak be. A 2010-es kormányváltással új irányítókat neveztek ki az adóhivatal élére is, s alapvetően változott a feketegazdaság letörését szolgáló eszköztár: három évre rá bevezették az online pénztárgépeket, 2015-ben megkezdte működését a közúti áruforgalom elektronikus figyelőrendszere, 2018 óta él az online számla rendszere.