időjárás 13°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Tonnaszám érkezik a külföldi málna az országba

Köpöncei Csilla
2020.08.20. 07:19
Tonnaszám érkezik a külföldi málna az országba

Bár a hazai málnával a klimatikus viszonyok változása miatt visszaszorult termesztés miatt egyre ritkábban találkozhatnak a vásárlók, a bogyós gyümölcs egyre népszerűbb a fogyasztók körében. Nem csoda hát, ha a múlt évben közel harmadával, összesen 458 tonnára nőtt a frissmálna-behozatalunk.

Rákaptak a magyar fogyasztók a málnára. Bár a bogyós gyümölcsből a klimatikus viszonyok miatt egyre kevesebb terem hazánkban, az import évről évre emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csak a múlt évben harminc százalékot meghaladóan növekedett az országba külföldről érkező málna mennyisége,

összesen 458 tonnát vásároltunk nem magyarországi termelőktől.

A tendencia az idén is folytatódott, bár a friss áru helyett jellemzően fagyasztott formában érkezett a termény az országba. A statisztika szerint az első öt hónapban a fagyasztott málna importja 86 százalékkal, 1410 tonnára emelkedett. Míg friss áruval jellemzően Spanyolország látja el hazánkat, a fagyasztott áru főként Lengyelországból és Szerbiából érkezik az országba. Ez utóbbiak Európa legnagyobb málnatermesztő országai.

Keresletre érzékeny termőterület

Szerbiában az elmúlt években igencsak megnőtt a termőterület, a 2011-es 12 ezer hektár 2019-re szinte megduplázódott. Tavaly viszont a túlkínálat és az alacsony felvásárlási árak miatt sok termelő felszámolta a málnaültetvényét. Ennek ellenére nem kell hiánytól tartani, a szerb ültetvényekről az előzetes becslések szerint ebben az évben mintegy 130 ezer tonna málna kerül ki, ami az előző évi szintet is meghaladja.

Egy férfi pakolja a málnával teli ládákat a berkenyei faluszövetkezet átvevőhelyén. Ritka kincs a magyar termés
Fotó: Komka Péter/MTI

Hasonlóan jó termést takaríthatnak be a lengyel gazdák. A tavalyi nagyon alacsony hozamokhoz képest az idén közel hatvan százalékkal több málnát szüretelhetnek a termelők, a teljes mennyiség pedig elérheti a 122 ezer tonnát.

A málna is áldozata a klímaváltozásnak

A magyar málnatermelés jóval elmarad az élvonalbeli országokétól, évről évre kisebb területen foglalkoznak ennek termesztésével a gazdálkodók. Míg a 2000-es évek elején a termőterület elérte az 1500 hektárt, ma már alig 160 hektárnyi ültetvényről tudni az országban. Az ok egyértelműen a klimatikus viszonyok változásában keresendő. Az elmúlt évtizedekben olyannyira megváltozott hazánk időjárása, hogy az egyre forróbb nyarak miatt számos fajta termesztésével már nem éri meg foglalkozni. A hőhullámokat nem csak a málna, de a feketeribizli és a szeder is egyre nehezebben viseli. Azokról az ültetvényekről pedig, amelyeken még termesztik, csak elenyésző mennyiségű bogyós gyümölcs kerül ki.

Árnyas menedéket készítenek a bokroknak

Bár az elmúlt években sokan már lemondtak a megváltozott hazai klimatikus viszonyokat egyre nehezebben tűrő gyümölcsök termesztéséről, egy új megoldás ismét életet lehelhet a málna- vagy a szederültetvényekbe. Az agrárkutatási és innovációs központ kutatói olyan agrárerdészeti megoldással kísérleteznek, amely nemcsak az erős napsugárzás hatásaitól védi meg a növényeket, hanem a gazdák pénztárcáját sem terheli meg, ráadásul környezetvédelmi szempontból is számos előnnyel jár. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ néhány éve indított programot e témában, 2016-ban árnyékolóhálók alatt kezdték el a klímakísérleteket, amit később agrárerdészeti rendszerekkel egészítettek ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a központ fertődi állomásán – ahol a kísérlet zajlik – nyárfák alatt vizsgálják a különböző bogyós fajokat, fajtákat.

Műviről természetes megoldásra váltanának

A termelők eddig különböző árnyékoló rendszerekkel igyekeztek kivédeni az erős napsugárzást, ezek a megoldások azonban igencsak költségesnek bizonyultak, ráadásul számos esetben a viharos szél megrongálta a fémszerkezetből és árnyékolóhálókból álló berendezéseket. Az agrárerdészet ezzel szemben olcsó és környezetbarát megoldást kínál a problémára, hiszen lényegében visszaviszi az erdőbe a bogyós gyümölcsöket, az optimális élőhelyet olcsón és környezetbarát módon biztosítja a növényeknek. Ennek a megoldásnak további nagy előnye lehet, hogy az agrárerdészeti rendszerek jobb szén-dioxid-megkötést eredményeznek, ami a jövőben a támogatások igénylésekor komoly előnyt biztosíthat a gazdálkodóknak.