időjárás 24°C Orbán 2022. május 25.
logo

Újra magyar kézbe kerülhet Ferihegy

Jámbor Gyula
2020.10.12. 05:50
Újra magyar kézbe kerülhet Ferihegy

A vírusjárvány miatti forgalomesés lehetőséget kínál a Budapest Airport megvásárlására – vélekednek magyar befektetők. A repülőtér elhibázott privatizációja, amely a Gyurcsány-kormány nevéhez fűződik, a mai napig érezteti a hatását: a fejlesztések elmaradtak, a tulajdonos akadályozza a reptéri vasút megvalósítását.

Miközben a magyar főváros légikikötőjét a vírusjárványt megelőző években egyre több utas vette igénybe, a tulajdonosok nehezen szánták rá magukat, hogy fejlesztésekre fordítsák a jelentős üzleti eredményt. Komoly kormányzati nyomás kellett hozzá, hogy bezárják a térségben egyedülálló bádog utaskarámot, és felépítsék a diszkontjáratok kiszolgálását végző mólót. Máig nem sikerült ugyanakkor megvalósítani a repülőtér kötött pályás elérését: a tervek elkészültek, uniós forrást minden bizonnyal lehetne kapni a programra, azonban a hírek szerint

a Budapest Airport tulajdonosai nem járulnak hozzá, hogy a vasútvonalat a repülőtér területén megépítsék, illetve bérleti díjat kívánnak szedni a terület használatáért.

 

Mindezek és számos más, az üzemeltetéssel összefüggő probléma a reptér-üzemeltető cég 2005-ös privatizációjára vezethető vissza. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. és a brit BAA International Ltd. között született megállapodás a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egyszavazatnyi tulajdoni hányadának eladásáról szólt, ezzel a külföldi befektetők tulajdonában álló társaság 75 évre kapta meg a magyar főváros fő repülőterének üzemeltetési, vagyonkezelési jogát 464,5 milliárd forintért cserébe. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta, az ősbűn a reptér eladása volt. A szerződés az első Gyurcsány-kormány idején született, amelynek Kóka János akkori gazdasági és közlekedési miniszter volt a gazdája. Vitézy Dávid szerint az európai és nemzetközi repüléssel foglalkozó szervezetek is azt ajánlják, hogy a reptereket köztulajdonban kell működtetni azért, mert egy nemzetközi forgalmú repülőtér, amelyből jellemzően kevés van egy-egy városon belül, lényegében monopóliumot jelent. Ez nálunk úgy került magánkézbe, hogy

a megállapodásban nincs rögzítve: az üzemeltető legfőbb feladata a közérdeket szolgálni.

 

Ezzel szemben a külföldi befektetőkből álló tulajdonosok kizárólag a profitmaximalizálás szempontjait követik, ez határozza meg az üzemeltetést.

Kihasználatlan lehetőségek. Sorbanállás a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren
Fotó: Havran Zoltán

Most, a világjárvány idején újra magyar kézbe kerülhet a ferihegyi repülőtér, egy hazai vállalatokból és üzletemberekből álló konzorcium ugyanis visszavásárolná a repteret üzemeltető céget – számolt be róla M1 Híradó a Bloomberg értesülésére hivatkozva. Az utasforgalom töredékére esett vissza: tavaly szinte percenként indultak repülőgépek, 2019 az egyik legsikeresebb év volt a légikikötő történetében. A Budapest Airport bevétele jóval meghaladta a háromszázmillió eurót, idén viszont forgalomcsökkenéssel számol a vállalat. A járvány okozta válság kitörése előtt Magyarország legnagyobb légikikötőjének értékét hárommilliárd euróra becsülték, és több mint 16 millió utas fordult meg itt. Idén várhatóan harmadára csökken a forgalom. A magyar befektetői konzorcium egyik tagja,

az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Indotek-csoport vezérigazgatója, Jellinek Dániel megerősítette, hogy üzleti tárgyalásokat folytat a Budapest Airport megvásárlásáról, ám a bizalmas jellegű egyeztetésekről további tájékoztatást nem adott.

 

A Budapest Airportnak jelenleg három külföldi tulajdonosa van: egy szingapúri állami befektetési alap, egy kanadai nyugdíjalap és egy reptereket működtető, szintén kanadai cég. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a híradónak azt mondta, korántsem mindegy, hogy hazai vagy külföldi magánkézben van Magyarország légi közlekedési központja, nem mindegy, hogy a profit – amely tavaly mintegy harmincmilliárd forintot tett ki – az országban marad vagy külföldre kerül. A Budapest Airport arról tájékoztatott, hogy a következő hónapokban kizárólag a repülőtér biztonságos üzemeltetése érdekében szükséges kiadásokra költenek, a beruházások számát erőteljesen csökkentik, és a meglévő forrásokat az alapvető repülőtér-üzemeltetésre, valamint a bérekre fordítják.