Elfogadták a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot

Új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat a ma elfogadott, családi gazdaságokról szóló szabályozás. Januártól három működési forma közül választhatnak a gazdálkodók: maradhatnak őstermelők, létrehozhatják őstermelők családi gazdaságát, vagy családi mezőgazdasági társaságot alapíthatnak.

Adócsökkentés és az adminisztrációs terhek mérséklése teszi egyszerűbbé 2021-től az őstermelők tevékenységét Fotó: Bach Máté

Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az Országgyűlés által kedden elfogadott, családi gazdaságokról szóló jogszabály – közölte kedden Nagy István agrárminiszter, miután a parlament elfogadta az új szabályozást.

A tárcavezető az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A hazai élelmiszer-gazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-jétől három működési forma közül választhat: maradhat őstermelő, létrehozhatja őstermelők családi gazdaságát, vagy családi mezőgazdasági társaságot alapíthat.

Az őstermelők és családi gazdaságok háromféle működési forma közül választhatnak jövő januártól

Az őstermelőket érintő változások az adóterhek és a bürokrácia csökkentését eredményezik – emelte ki Nagy István. Az őstermelőknél életbe lépő változások 2021-től:

növekszik az adómentességi értékhatár,

nem terheli személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, ami az idei értékekkel számolva 9,7 millió forint,

az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel garantálva a kedvezmények értékállóságát,

a legkisebb termelőknek az éves minimálbér feléig nem kell adóbevallást készíteniük, ami ebben az évben 966 ezer forint,

a kedvezményes adózási értékhatár átalányadó választásával is magasabb bevételig lesz lehetséges, ami a jelenlegi 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeresére nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot,

az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az ezzel a tevékenységgel összefüggő támogatás összegét – az őstermelői bevétel része lehet (25 százalékos mértékig) a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatás.

Adócsökkentés és az adminisztrációs terhek mérséklése teszi egyszerűbbé 2021-től az őstermelők tevékenységét
Fotó: Bach Máté

A tárcavezető emellett hangsúlyozta, hogy

az új törvénynek köszönhetően jöhet létre az őstermelők családi gazdasága, amely komoly lehetőség a vidéki gazdálkodó családok megélhetésének és életszerű működésének segítésére.

A családi gazdálkodási forma legalább két hozzátartozó mezőgazdasági termelő közös gazdálkodásán alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár azonban legfeljebb a minimálbér negyvenszerese lehet, amely az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forint.

A harmadik új működési formát, a családi mezőgazdasági társasággá minősítés lehetőségét azoknak a vállalkozásoknak dolgozták ki, amelyek már kinőtték a helyi termelés kereteit, és országos, sőt nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek

– ismertette Nagy István. A családi mezőgazdasági társaságok fejlődését azzal segíti a jogszabály, hogy a társas vállalkozás tagjai mentesülhetnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld használati jogosultságának, valamint a mezőgazdasági támogatásnak az átengedése, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címén, legfeljebb 50 millió forintig.

A méhészetekre vonatkozóan külön rendelkezéseket tartalmaz a jogszabály. Fotó: Kurucz Árpád

A jogszabály külön rendelkezéseket tartalmaz a méhészekre vonatkozóan, bizonyítva a kormány egyértelmű elköteleződését a biodiverzitás védelme mellett – emelte ki a tárcavezető. Nagy István hozzátette:

A méhész őstermelők személyijövedelemadó-mentességére nem a minimálbér ötszörösét, hanem már a tízszeresét elérő bevételig lesz lehetőség.

Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot.

NAK: új alapokra helyezi a törvény a mezőgazdasági működési formákat

Ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal közösen kidolgozott törvénytervezetet, amely új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert – emelte ki közleményében a kamara. A NAK online rendezvényekkel, emellett a közeljövőben kiadvánnyal, külön honlappal, videókkal, kalkulátorral segíti tagjai tájékozódását, eligazodását, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb működési formát. A kamara az új működési formákról és ezek adózásáról részletes összefoglalóval is segíti az eligazodást.