Erős gyökeret vert az innováció hazánkban

Három évtizeddel ezelőtt sem közismert, sem az államvezetésben elismert nem volt az innováció fogalma.

Pályázati pénzek is segítik a kutatásokat Fotó: Kurucz Árpád

Az innováció gazdaságélénkítő hatása három évtizeddel ezelőtt még sem a hazai közvéleményben, sem az államvezetésben nem volt elismert. A fogalom mára köznapi kifejezéssé, illetve a gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált, s ezt az 1990. december 14-én harminc, a kutatás-fejlesztés és innováció iránt érdeklődő szervezet által alapított Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) a saját erőfeszítései eredményének is tartja.

Ezen erőfeszítések egyike az, hogy a MISZ évente megszervezi az Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt, amelyen eddig több mint négyezer-ötszáz fiatal pályázott tudományos munkával, közülük pedig

405 kiemelkedően tehetséges magyar diákot karolt fel a szövetség.

A harmincadik, jubileumi esemény kapcsán Pakucs János alapító, tiszteletbeli elnök úgy fogalmazott lapunknak korábban, hogy az utóbbi években beérkező pályázatok mögött kivétel nélkül komoly elgondolás, adott esetben kutató-fejlesztő munka áll.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke rengeteget tett a hazai innovációért
Fotó: Magyar Nemzet/Katona Vanda

Országos jelentőségű kezdeményezésük a Magyar innovációs nagydíj című pályázat is, a felhívásokra eddig beérkezett 1275 pályaműből ezeregyszáz innováció valósult meg sikerrel, ezek közül 218 kapott különböző innovációs díjat. A kitüntetéseket 2001 óta az Országházban adják át.

A MISZ egy további fő törekvése 2004-ben vált valóra, amikor az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta az innovációs törvényt, újabb 14 év elteltével pedig létrejött az Innovációs és Technológiai Minisztérium – idézte fel a szövetség, amely Európában egyedülálló módon a területen működő szervezeteket és intézményeket horizontálisan fogja össze, érvényesítve a szakmai érdekképviseletet. Tisztségviselői összesen 18 alkalommal részesültek magas elismerésben.

Egyre többet fordíthatunk kutatás-fejlesztésre

A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások összege évek óta folyamatosan emelkedik, 2019-ben már 703 milliárd forintot ért el, ami több mint kétszerese a 2010-es költéseknek – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az elmúlt esztendőben a központi költségvetésből a korábbi 133 milliárd forinthoz képest 43 milliárd forinttal több jutott a területre. A koronavírus-járvány hatásainak mérséklésére hivatott Gazdaságvédelmi akciótervben nemzetközi kitekintésben is egyedülálló programot indított a tárca: a KFI bértámogatás a járvány első hullámát követően közel 23 ezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá, idén januártól az új munkatársakra is igényelhető. Az ITM összesen tízmilliárd forintot biztosított az egészségügyi védekezést közvetlenül támogató kutatás-fejlesztési projektekre. Tavaly tizenhét Nemzeti Laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítása kezdődött meg, és elindult a Kooperatív doktori program is, az első körben 246 támogatott pályázóval.