– A lezárások és a korlátozások időszakát élik az emberek, ahogy a gazdaság is szerte a világon. Mit szól ahhoz, hogy egyes országokban tömegek tüntetnek ez ellen, és van, ahol törnek-zúznak?
– Az emberek élete mindennél fontosabb. Szerencsére a magyarok fegyelmezetten viselik ezt a nehéz időszakot, mert valóban nem könnyű azoknak, akiknek a megélhetését is érintik a korlátozások.
– Rendbontások nincsenek nálunk, de például a vendéglátószektorban egyre nagyobb a feszültség. Vannak, akik a korlátozások ellenére a nyitást fontolgatják. Erről mi a véleménye?
– Ha ez megtörténik, az túlmutat a gazdaságvédelmen, ha valaki a tiltás ellenére újra kinyit, az közrendi kérdés. Mindenki akkor cselekszik bölcsen, ha figyelembe veszi, hogy egy olyan járvány közepén járunk, ami veszélyezteti az emberek életét. Egy elhamarkodott nyitással az eddig elért eredményeket kockáztatnánk.
– Arról panaszkodnak a vendéglátósok, hogy nagyon lassan jutnak hozzá az állami támogatáshoz. Ez valóban így van?
– A kormány is érzékelte a nehézséget, és mindent megtesz a kifizetések felgyorsítása érdekében. A kérelmek hetven százalékát már elbírálták, a kormányhivatalok naponta egy-másfél milliárd forintot fizetnek ki, ami a következő napokban tovább gyorsul.
– Decemberben négy és fél millió ember dolgozott, ami azt mutatja, hogy az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás elérte a válság előtti szintet. Ez minek köszönhető? Hiszen vannak országok, ahol egekbe szökött a munkanélküliek száma.
– A magyar munkanélküliségi ráta arányaiban feleakkora, mint az uniós átlag. Ez elsősorban a vállalkozások bölcsességének köszönhető, mert sokan közép- és hosszú távon gondolkodnak. Azt se felejtsük el, hogy hazánkban az elmúlt harminc évben a bérek és a foglalkoztatottság szempontjából a járvány előtti három év volt a legjobb, ami több ágazatnak is óriási fellendülést hozott. Ez kellő alapot adott a nehezebb időre. Ezenfelül a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései támogatást biztosítanak a bajba került vállalkozásoknak. Segít a hiteltörlesztési moratórium, ahogy a kedvezményes hitelek és a bértámogatás is. A foglalkoztatásnak támaszt ad a beruházásösztönzés, a kormány mintegy 920 milliárd forintnyi beruházástámogatásról döntött 2020 márciusa, tehát a veszélyhelyzet meghirdetése óta, ami közel 2000 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósulásához járul hozzá.
Megemlítenék egy friss statisztikai adatot, amit az ENSZ illetékes szerve ismertetett a minap: amíg a világban 42 százalékkal csökkent, addig nálunk 140 százalékkal emelkedett a külföldi működőtőke-beáramlás 2020-ban. A válság kellős közepén, amikor szinte mindenhol visszaestek a befektetések, Magyarországon ennek az ellenkezője történt, illetve történik.