Az emberélet mindennél fontosabb

– A kormány első körben már 6000 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a Gazdasági újraindítási akcióterv keretében – mondta a Magyar Nemzetnek György László. Az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára szerint a járványhelyzet megmutatta, hogy csökkenteni kell a gazdasági kiszolgáltatottságot.

Az államtitkár hangsúlyozta: a bajban lévő ágazatok szereplőinek ezután is sok segítséget ad a kormány Fotó: Vogt Gergely Forrás: Vogt Gergely

Ez többek között annak a befektetésbarát környezetnek köszön­hető, ami az elmúlt tíz évben létrejött hazánkban. A magyar munkaerőpiac pedig ennek hatására nem került válságba, hanem átrendeződött. Huszonhatezerrel többen dolgoznak az IT-szektorban, húszezerrel többen a tudományos tevékenységek területén, tizenhatezerrel többen az építőiparban, míg sajnos kevesebben a turizmus, a vendéglátás vagy a szállítás területén, mint a válságot megelőzően.

– Az ellenzék azért veri az asztalt, hogy a kormány növelje az álláskeresési járadékot és az állam vállalja át a munkavállalók szinte teljes fizetését a cégektől. Ez nem lenne járható út?

– A baloldali kormányok adóemeléseket, megszorításokat hajtottak végre, 2010-re pedig körülbelül egymillió magyar embernek nem volt munkája. Ezzel szemben mi a munka- és tudásalapú társadalomban hiszünk és azt is építjük 2010 óta. Ezért ingyenes ma Magyarországon a szakmaszerzés, ezért alakítottuk át és tettük mérhetővé a felnőttképzési rendszert, ezért adunk ösztöndíjat a szakképzésben tanuló diákoknak és ezért indítottunk egy nyolchetes ingyenes informatikai alapozó képzést a járvány alatt, amelyet kilencezren végeztek el sikeresen. Több mint ezren pedig most a ráépülő képzésnek köszönhetően programozónak tanulnak. A létszámot úgy határoztuk meg, hogy aki végez, az nagy eséllyel munkához jut. Arra törekedtünk, hogy megvédjük az eredményeket és azt az összerendezett tudást, ami a vállalkozásainknál az elmúlt évtizedekben felhalmozódott.

Ezért hoztuk létre azt a törvényt is, amely lehetővé teszi: ha külföldiek magyar tulajdont akarnak vásárolni, megbizonyosodhatunk arról, hogy nem pusztán piac­szerzés a cél, hanem a fejlesztés.

A kutatással, fejlesztéssel foglalkozóknak is azért indítottunk külön bértámogatási programot – a világban egyedülálló módon –, hogy megkönnyítsük a gazdaság újraindulását. Mindez – azzal, hogy GDP-arányosan hazánk költötte a legtöbbet a beruházások ösztönzésére – akkor lesz igazán fontos, amikor a világ ismét kinyit. Ne felejtsük el, hogy például a német családok tavaly százmilliárd eurót nem költöttek el. Az eurózónában a háztartások megtakarítási rátája 12 százalékról 24 százalékra emelkedett. Addigra, amikor ezek a családok elkezdenek majd költeni, készen kell állni a mi kapacitásainknak is. Összefoglalva szerintünk ez a járható út, szemben a kérdésben megfogalmazottal: józan döntéseket kell hozni a vállalkozások megkérdezésével, munka- és tudásalapú társadalmat építeni, patrióta és pragmatikus intézkedéseket hozni, ami nem a helyzet konzerválását, hanem a „kanyarban előzést” segíti. Ez a magyar modell, így lehetünk a válság nyertesei.

Az államtitkár hangsúlyozta: a bajban lévő ágazatok szereplőinek ezután is sok segítséget ad a kormány
Fotó: Vogt Gergely

– A gazdaság újraindulása azt jelenti, hogy ott folytatjuk, ahol véget ért az elmúlt évek növekedési aranykora, vagy új utakra kell lépni?

– A kormány első körben már 6000 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a gazdasági újraindítási akcióterv révén. Dimenzióváltásban vagyunk, a források ezt támogatják, hiszen a válság egyben lehetőség is. Előretört a digitalizáció, megnőtt a zöldgazdaság szerepe. A patriotizmus is felértékelődött, amitől korábban külföldön sokan hidegrázást kaptak. Ezt most már a korábbi kritikusok is másként látják.

A járványhelyzet megmutatta, hogy csökkenteni kell a gazdasági kiszolgáltatottságot és meg kell védeni a saját termelőinket. Kínában és az Egyesült Államokban zártak az ellátási láncok, míg az Európai Unió sok alapanyag megtermelésében kiszolgáltatott helyzetben van. Erre példa az acélipar.

Több mint húszmillió tonna acélhulladékot exportálunk Európából, majd Törökországból megvesszük a kész acélterméket. Ha a hulladékot Európában hasznosítanánk újra, akkor ezt a hatalmas mennyiségű hulladékot nem kellene utaztatni, ahogy a késztermékeket sem. Ennek nemcsak iparpolitikai, de környezetvédelmi szempontból is nagy jelentősége van.

– A kiszolgáltatottság csökkentéséhez arra is szükség lenne, hogy megerősödjenek a magyar középvállalkozások, illetve bővüljön a számuk.

– Ez a stratégia. Úgy van értelme a fejlesztéseknek, hogy a magyar cégek a nemzetközi piacokon is versenyképesek legyenek. A beruházások ösztönzése is ezt a célt szolgálja. Mintegy százmilliárd forintnyi olyan pályázat van jelenleg is, amivel a kiemelt ágazatainkat erősítjük meg. Az élelmiszeriparunkat 35 plusz 5 milliárd forinttal, az egészségipart 55 plusz 23 milliárddal, a divat- és dizájnipart – amelybe beletartozik a textilipar is – 15 milliárddal, az egyszer használatos műanyagok kivezetését tízmilliárddal támogatjuk, míg a zöldgazdaság fejlesztésére szintén tízmilliárdot szánunk.

– Mit tud azoknak mondani, akik elvesztették az állásukat, piacukat, és kiszolgáltatottan várják a válság végét? Őket most nem nyugtatja meg, hogy előrelép az ország a zöldgazdaság fejlesztésében vagy a digitalizációban.

– Őket a fentieken, a minden vállalkozásnak elérhető gazdaságvédelmi intézkedéseken túl külön segítjük. Turizmusfejlesztésre közel 300 milliárd forintot szántunk a múlt évben, tehát nem lehet azt mondani, hogy magára hagytuk volna az ágazatot. A kisebb szállásadókat a Kisfaludy-programmal támogattuk, amellyel több ezer családi vállalkozás jutott felújítási forráshoz. Az ágazati bértámogatás is segítség, hiszen a bejelentett bér kétharmadát átvállalja az állam. A kiszállított ételek áfáját öt százalékra csökkentettük. Mindenkit arra biztatok, hogy tartson ki, amihez sok segítséget adott és ad a továbbiakban is a kormány.