Teljesült egy feltétel a minimálbér nyárra tervezett emeléséhez

Várhatóan júliustól tovább csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (szocho), a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra. A 2016-ban megkötött, 2022-ig szóló bérmegállapodás szerint a munkáltatói járulék két százalékponttal csökken akkor, ha a mérséklés évét megelőző esztendőben a versenyszféra reálkereset-emelkedése eléri a hat százalékot.

MN_Temp

Tavaly átlagosan 6,2 százalékkal nőtt a reálkereset a fogyasztói árak 3,3 százalékos növekedése mellett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A reálkereset éves növekedése nemcsak azért fontos, mert a fizetések vásárlóértékét, tehát a valós gyarapodást mutatja meg, hanem azért is, mert több feltételt is ehhez a mutatóhoz kötöttek a szociális partnerek és a kormány.

Várhatóan júliustól tovább csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra.

A 2016-ban megkötött, 2022-ig szóló bérmegállapodás szerint a munkáltatói járulék két százalékponttal csökken akkor, ha a mérséklés évét megelőző esztendőben a versenyszféra reálkereset-emelkedése eléri a hat százalékot.

A KSH adatai ugyan a teljes nemzetgazdaságra vonatkoznak, de a vállalati szektorban a nettó bérnövekedés 2020-ban 9,8 százalék volt, ami 3,3 százalékos infláció mellett is meghaladja a hatszázalékos reálbér-növekedést.

A szocho az elmúlt években is júliustól mérséklődött. A januári csökkentésre a 2016-os megállapodásban meghatározott számítási módszer miatt nincs lehetőség.

Idén a reálbér emelkedésének továbbgyűrűző hatása is van: a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek januárban megkötött bérmegállapodása szerint

amennyiben a kormány csökkenti a szocho mértékét 2021-ben, abban az esetben a minimálbér és a garantált bérminimum összege a februári négyszázalékos emelést követően további egy százalékponttal nőhet.

Az emelést elvileg automatikusan végre kell hajtani júliustól, erről külön már nem egyeztet a munkáltatói és munkavállalói oldal. Az év első felében ugyanakkor a megállapodás egy másik pontja alapján összeülnek a szociális partnerek:

a nemzetgazdaság aktuális teljesítménye alapján mérlegelik, hogy módosítsák-e a januárban hosszas viták után tető alá hozott minimálbéralkut.

Februártól négy százalékkal nőttek a kötelező legkisebb keresetek. Bruttó 161 ezer forintról 164 700 forintra emelkedett a minimálbér összege, a garantált bérminimum pedig bruttó 210 600 forintról 219 ezer forintra nőtt.

Júliustól – ha a felek nem térnek el a januári egyezségtől – a minimálbér bruttó 169 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 221 ezer forintra emelkedhet.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020 decemberében 449 400 forint volt, amelyet átlagosan 66 100 forinttal növeltek az év végi jutalmak, prémiumok.

A múlt év egészében átlagosan 403 600 forint volt a bruttó átlagkereset, a nettó átlagbér pedig 268 400. A nettó és a bruttó átlagbér egyaránt 9,7 százalékkal volt magasabb 2020-ban 2019-hez képest.