Napirendre kerül a mai ülésen az egyik legfőbb országos érdekegyeztető fórum, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ügyrendjének a módosítása. A Magyar Nemzet úgy tudja,
a módosítási javaslatot a munkáltatói oldal vetette fel azért, mert a szakszervezeti oldalon a három konföderáció közül a Magyar Szakszervezeti Szövetség rendszeresen bojkottálja a testület döntéseit, noha az évi több tíz millió forintos támogatást felveszi.
A fórum akkor hozhat döntést, ha minden fél támogatja azt, ezért az ügyrend módosításával azt tennék lehetővé, hogy a szakszervezeti és a munkaadói oldal három-három szervezete közül a többség, tehát két-két szervezet egyetértsen a javaslattal.
Legutóbb az ez évre átnyúló minimálbér-tárgyalások során mutatkozott meg, hogy a VKF jelenlegi ügyrendje mellett szinte lehetetlen döntést hozni.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről a munkáltatói oldal három szervezete, a szakszervezeti oldalon a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége egyezségre jutott, ennek az egyezségnek az értelmében nőtt februártól négy százalékkal a két kötelező legkisebb bér.
Fotó: MTI/Soós Lajos
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (Masz) ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan most sem írta alá a bérmegállapodást, így hivatalosan nem a testület döntése értelmében nőttek a legkisebb keresetek.
A Masz bojkottja miatt így előfordulhatott volna az is, hogy egyáltalán nem emelkedik a minimálbér és a bérminimum.
Ahogy arról a Magyar Nemzet többször is beszámolt, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vélhetően politikai okokból bojkottálja az érdekegyeztető fórum döntéseit. Ennek az lehet a célja, hogy a Gyurcsány-párthoz és a baloldalhoz közel álló Masz mind idehaza, mind az Európai Szakszervezeti Szövetség nemzetközi fórumain alátámaszthassa: a magyarországi érdekegyeztetést leépítette a Fidesz-kormány.
Némileg ellentmondásos, hogy a VKF ülésein rendszeresen részt vesz Kordás László, a Masz elnöke, ám míg a munkáltatók a fórum másik két, független szakszervezetével, a Ligával és a Munkástanácsokkal, ha nehezen is, de minden évben kompromisszumos megoldásra jutnak, addig a Masz nem írja alá a megállapodásokat. Egyedül a 2016-os nagy bérmegállapodás volt kivétel, akkor a kormány béremelési ajánlata bőven meghaladta a szakszervezeti követeléseket, így Kordásnak nem volt más választása.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség hagyományosan a baloldalhoz köthető, a pártállami Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) utódszervezete. Vezetője, Kordás László pedig Gyurcsány Ferenc kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelt államtitkárként, majd a foglalkoztatási hivatalnál is fontos tisztséget töltött be.
