Gyakorlat a Gyurcsány-közeli bojkott az országos érdekegyeztetésen

Változhat a legnagyobb országos érdekegyeztető fórum, a VKF ügyrendje – értesült lapunk. Ennek oka, hogy a három munkaadói szervezet és a három szakszervezet közül egyedül a baloldalhoz ezer szállal kötődő Magyar Szakszervezeti Szövetség határolódik el minden, a többség egyetértésével születő megállapodástól, ezzel – vélhetően politikai okokból – bojkottálva a fórum érdemi működését.

xxx Fotó: Soós Lajos Forrás: MTI

Napirendre kerül a mai ülésen az egyik legfőbb országos érdekegyeztető fórum, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ügyrendjének a módosítása. A Magyar Nemzet úgy tudja,

a módosítási javaslatot a munkáltatói oldal vetette fel azért, mert a szakszervezeti oldalon a három konföderáció közül a Magyar Szakszervezeti Szövetség rendszeresen bojkottálja a testület döntéseit, noha az évi több tíz millió forintos támogatást felveszi.

A fórum akkor hozhat döntést, ha minden fél támogatja azt, ezért az ügyrend módosításával azt tennék lehetővé, hogy a szakszervezeti és a munkaadói oldal három-három szervezete közül a többség, tehát két-két szervezet egyetértsen a javaslattal.

Legutóbb az ez évre átnyúló minimálbér-tárgyalások során mutatkozott meg, hogy a VKF jelenlegi ügyrendje mellett szinte lehetetlen döntést hozni.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről a munkáltatói oldal három szervezete, a szakszervezeti oldalon a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége egyezségre jutott, ennek az egyezségnek az értelmében nőtt februártól négy százalékkal a két kötelező legkisebb bér.

Kordás László (középen) régóta szoros kapcsolatban áll a baloldallal: Gyurcsány Ferenc kormányában is helyet kapott
Fotó: MTI/Soós Lajos

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (Masz) ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan most sem írta alá a bérmegállapodást, így hivatalosan nem a testület döntése értelmében nőttek a legkisebb keresetek.

A Masz bojkottja miatt így előfordulhatott volna az is, hogy egyáltalán nem emelkedik a minimálbér és a bérminimum.

Ahogy arról a Magyar Nemzet többször is beszámolt, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vélhetően politikai okokból bojkottálja az érdekegyeztető fórum döntéseit. Ennek az lehet a célja, hogy a Gyurcsány-párthoz és a baloldalhoz közel álló Masz mind idehaza, mind az Európai Szakszervezeti Szövetség nemzetközi fórumain alátámaszthassa: a magyarországi érdekegyeztetést leépítette a Fidesz-kormány.

Némileg ellentmondásos, hogy a VKF ülésein rendszeresen részt vesz Kordás László, a Masz elnöke, ám míg a munkáltatók a fórum másik két, független szakszervezetével, a Ligával és a Munkástanácsokkal, ha nehezen is, de minden évben kompromisszumos megoldásra jutnak, addig a Masz nem írja alá a megállapodásokat. Egyedül a 2016-os nagy bérmegállapodás volt kivétel, akkor a kormány béremelési ajánlata bőven meghaladta a szakszervezeti követeléseket, így Kordásnak nem volt más választása.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség hagyományosan a baloldalhoz köthető, a pártállami Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) utódszervezete. Vezetője, Kordás László pedig Gyurcsány Ferenc kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelt államtitkárként, majd a foglalkoztatási hivatalnál is fontos tisztséget töltött be.

A Masz és a konföderáció tagszervezetei rendszeresen a kormány ellen próbálják hangolni a közvéleményt sokszor túlzó állításaikkal.

Ezek közé tartozik egyebek mellett a 2018. év végi, szélsőbaloldali szervezetek közreműködésével zajló túlóratörvény-ellenes tüntetés, amelynek szervezésé­ben aktív szerepet vállaltak a baloldalhoz köthető szakszervezetek, élükön a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel.

Noha mára bebizonyosodott, senkinek sem kellett folyamatosan túlóráznia úgy, hogy az ezért járó pénzt csak három év múlva kapja meg, ahol bevezették az intézkedést, ott ráadásul a tagszervezetük támogatta azt.

A baloldali kötődést az is jól mutatja, hogy a Karácsony Gergely által életre hívott Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsot Kordásék semmilyen kritikával nem illetik, noha a budapesti érdekegyeztető fórum szabályzata egyértelműen fogalmaz: meghallgatják a képviseleteket, de véleményüket nem kötelező figyelembe venniük a főváros döntéshozóinak.

A szakszervezetek megítélését nagyban rombolja politikai szerepvállalásuk, amelyet jól mutat a Központi Statisztikai Hivatal felmérése is: a dolgozók mindössze 7,4 százaléka volt tavaly tagja valamely szakszervezetnek, míg arányuk 2015-ben kilenc százalék volt.