Itthon a piaci rések stratégiája a kifizetődő

A piaci rések megtalálásának stratégiája érvényesül a magyarországi cégeknél, nemzetgazdasági szempontból kifizetődő a több lábon állás – mondta a Magyar Nemzetnek Pakucs János. A Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke jelezte: szükségszerű és eredményes volt az innovációs ökoszisztéma gyökeres átalakítása.

Forrás: Magyar Innovációs Szövetség

– Jelentősen megnőtt a vállalatok innováció iránti érdeklődése és tevékenysége 2020-ban – jelentette ki Pakucs János, a harmincéves Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke lapunknak annak kapcsán, hogy tegnap kihirdették a Magyar Innovációs Nagydíj és további hét kategória kitüntetettjeit. A kijelentést alátámasztja az is, hogy idén a tavalyinál több mint kétszerannyian, 69-en nyújtották be pályázatukat.

Pakucs János hangsúlyozta:

nem tekinthető innovációnak az eredményes kutatás-fejlesztés vagy szabadalom mindaddig, amíg a termék vagy szolgáltatás nem bizonyított a piacon és segítette a vállalatot a gazdasági eredményének növekedéséhez.

– A magyar gazdaság tehát akkor növekszik, ha sok innovációs teljesítmény eredményez minél több új bevételt új szolgáltatás, termék bevezetését követően – magyarázta az elnök, majd rátért a hazai innovációs ökoszisztéma utóbbi években tapasztalható fejlődésének okaira is.

– Megnövekedett a kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke a vállalatok és az állam oldalán egyaránt, ahogyan a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) rendelkezésre álló források összege is, amelyet pályázatok keretében oszt ki a vállalatoknak.

Fontos tényező továbbá a korábban az OECD által is kritizált, decentralizált koordinációs rendszer megszüntetése azáltal, hogy három évvel ezelőtt létrejött az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ezt követően abbamaradtak az átláthatatlan, esetenként egymással ellentétes finanszírozások, és egységes, áttekinthető rendszer jött létre,

amelyben a teljes magyar KFI-ökoszisztéma immár kormányszintű szervezethez tartozik. Emiatt pedig hatékonyabb, eredményesebb forrásfelhasználás alakult ki – részletezte Pakucs János. Szólt arról is, hogy az elmúlt évben szoros együttműködés alakult ki az NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala között, hiszen a cél közös: a pályázatokban kifizetett összegekből nagyon sok találmánynak kell születnie, amelyeket minél gyorsabban érdemes szabadalmaztatni.

Pakucs János a 2019-es Magyar Innovációs Nagydíj átadásakor
Fotó: Katona Vanda / Magyar Nemzet

Arról, hogy mit jelent a díjazottaknak az elismerés, a megméretés alapítója elmondta, hogy az embléma védjegyként jeleníthető meg a termékeken, ezért óriási marketingértékkel bír. A szervezet tapasztalatai és számításai szerint

a díjazottak a következő évben negyven-ötven százalékkal növelik a piaci tevékenységüket.

Pakucs János kiemelte a startup kategória díjazottjait: két fiatal hölgy nyerte egy női intimtermékre 2019-ben alapított vállalkozással, ami a következő évben már százmillió forintot meghaladó bevételt könyvelhetett el. – Ez kiválóan példázza azt, hogyan érhető el kimagasló gazdasági eredmény egy piacképes termékkel – jelezte az elnök.

Pakucs János szerint a magyarországi cégeknél a piaci rések megtalálásának stratégiája érvényesül, egyetlen nagy, kiemelt kutatás-fejlesztéssel rendelkező vállalat híján. – Minden területen van piaca a különleges, magas színvonalú termékeknek, szolgáltatásoknak, erre az idei pályázat is rámutatott: a gyógyszeriparból, az informatikából, a gépiparból, illetve az agráriumból is sokan nyújtották be munkájukat.

Minden vállalkozásnak a saját profiljában kell minél jobbat, piacképesebbet alkotnia, kitöltve a hazai és a nemzetközi piaci réseket.

Nemzetgazdasági szempontból tehát a több lábon állás stratégiája előremutató, igaz, emellett Magyarország például az önvezető autók fejlesztése terén szeretne az élvonalba kerülni. A jövő az informatika, az automatizálás, a mesterséges intelligencia területéé – mondta a szövetség elnöke.

A díjazottak

Magyar Innovációs Nagydíjban a Richter Gedeon Nyrt. részesült a Terrosa nevű, csontritkulás kezelésére alkotott gyógyszerért. Az egyes kategóriákban díjat kapott az Additive Manufacturing Technologies Hungary Kft. a 3D-nyomtatáshoz fejlesztett felületkezelő automatáért, a Tungsram Operations Kft. a vállalat hagyományos képességeinek újrahasznosításáért, a Teqball Kft. az új sportot teremtő asztaláért. A Kite Kft. precíziós agrárgazdálkodási rendszere, a Mol Nyrt. biológiai eredetű és fosszilis hulladékokat gázolajokká alakító technológiája, a Hagyó Kft. számítógépes vezérlésű lepárlóberendezése, a Graboplast Zrt. önfertőtlenítő padlója, valamint a Femmetex Hungary Kft. intim női terméke is egy-egy kategória első helyezését érdemelte ki.

A díjazott cégek és termékek részletes ismertetője ide kattintva érhető el.