Időről időre felmerülő kritika a rezsicsökkentés intézményével szemben, hogy rugalmatlan, és nem követi a világpiaci árakat. A lakossági rezsiárakat 2013 és 2014 során három lépésben mérsékelte a kormány: az áram, a földgáz, a távhő és a víziközmű-szolgáltatások összességében 25 százalékkal váltak olcsóbbá.
A tarifák – ellenállva az inflációnak, béremelkedéseknek és más piaci folyamatoknak – azóta sem változtak. Arról, hogy mi támasztja alá szakmai és gazdasági szempontból ezt a rugalmatlannak mondható szabályozást, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea irodáját kérdezte a Magyar Nemzet, kifejezetten a földgáz piacának területére fókuszálva.
A drágulás nem érvényesül
Az egyetemes földgáz szolgáltatási szegmensben a szabályozási háttér lehetővé teszi, hogy amikor a nemzetközi tőzsdei árjegyzések alacsonyak – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felügyelete mellett – a gázbeszerzési költséget akár több évre előre rögzíteni lehessen – írta válaszként a sajtóosztály. E gyakorlat eredményként a földgáz-rezsicsökkentések mellett is elhatárolt összegű tartalék képződött az egyetemes szolgáltatásban, ez az úgynevezett szabályozási számlamechanizmus. Ennek a jelentőségét az adja, hogy
amikor a piaci árak magasabbak, a tartalék felhasználása révén elérhető, hogy ne érvényesüljön az áremelkedés a lakossági számláknál.
Ugyanakkor alacsonyabb piaci ár esetén lehetőség volt arra, hogy a szabályozási számlán a tartalék növekedjen. A mechanizmus biztosítja, hogy a lakossági szektor ne legyen közvetlenül kitéve a piaci változásoknak és viszontagságoknak.
Fotó: MEKH
A fentiekből következik, hogy a földgáz-árszabályozási mechanizmus alapján kialakuló tételek értéke folyamatosan változik, azokat az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) lakossági földgázellátásban érintett nagy- és kiskereskedelmi vállalatai a nyilvános beszámolóikban elkülönítetten szerepeltetik.
Nem keres rajta az állam
Mager Andrea miniszter sajtóosztálya kiemelte, hogy a számviteli beszámolóban kimutatott összegek nem valós, realizált megtakarítások, hanem pillanatnyi számviteli elszámolási egyenlegek, melyek mögött hosszú távú és jelentős értékű szerződéses kötelezettségek állnak.
