A veszteségek ellenére béremelés várható az elbocsátások helyett

Nem marad el a béremelés az állami vállalatoknál, ám a keresetek rendezése a pandémia miatt messze elmaradhat az elmúlt évek lendületes felzárkóztatásától. A közlekedési közszolgáltató cégeknél gyakorlatilag megszűnt a munkaerőhiány, ami rontja a munkavállalók alkupozícióját is, de szerencsére leépítéstől sem kell tartaniuk a munkavállalóknak.

Érdemi ajánlatot várnak a dolgozói képviseletek az állami vállalatok vezetőitől a béremelés Fotó: Mirkó István

Jövő héten ül össze az állami cégek bérrendezése érdekében a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF). A vasútnál, a Volánnál, a postánál, valamint a közműszektorban régóta sürgetik a munkavállalói képviseletek a bértárgyalások megkezdését, az egyeztetésekre a járvány előtti években már decemberben, legkésőbb januárban sor került.

A szakszervezetek a tárgyalások előmozdítása érdekében a minap közös állásfoglalásukban sürgették a 2021-es bérmegállapodások megkötését, és jelezték, a kései tárgyalásokra tekintettel immár érdemi ajánlatot várnak a munkáltatói oldaltól.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a súlyos veszteségek ellenére nincs veszélyben az állami cégeknél dolgozók munkahelye. Ráadásul a járvány okozta veszteségek ellenére is számíthatnak bérfejlesztésre a közlekedési és közműszektorok dolgozói, valamint a postások, vagyis nem kell a budapesti városvezetés, „nullaszázalékos” bérajánlatához hasonlótól tartaniuk.

Az alapbér emelésének mértéke – az év egészére vetítve – átlagosan négy-hat százalék körül alakulhat, de cégenként, ágazatonként és munkakörönként is eltérő lehet a felzárkóztatás mértéke. Az már szinte biztos, hogy a bérrendezés jelentősen elmarad a korábbi évektől, mivel a járvány a legtöbb gazdasági ágazathoz hasonlóan komoly bevételkiesést okozott az állami vállalatoknál is.

Az állami cégek dolgozói összességében az infláció mértékéhez közeli, azt enyhén meghaladó mértékű keresetrendezésre számíthatnak, figyelembe véve a minimálbérek négyszázalékos emelését is.

Tavaly, a járvány megjelenése előtt kötött megállapodás szerint átlagosan kilenc-tíz százalékkal nőttek a bérek. A járványhelyzet miatt jelentősen csökkent az utasok létszáma a vasútnál és a Volánnál is. Így a bevételkiesés mellett a munkaerőigény is mérséklődött.

Elbocsátásoktól szerencsére nem kell tartaniuk a munkavállalóknak, ugyanakkor a korábbi években tapasztalt súlyos munkaerőhiány megszűnt, így a dolgozók megtartása már nem elsődleges mozgatórugója a bérrendezésnek.

Az utazások visszaesése miatt az autóbuszos személyszállításban a magánszektor sem jelent már a korábbi évekhez hasonló komoly konkurenciát: az üres pozíciókat így az elmúlt egy évben jellemzően betöltötték a Volánnál is.

Érdemi ajánlatot várnak az idei béremelés mértékére a munkavállalói képviseletek az állami vállalatok vezetőitől
Fotó: Mirkó István

Az állami cégek vezetőit összefogó Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének (Stratosz) elnöki tisztségét áprilistól Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója tölti be. Korábbi közleményében az új elnök kiemelte: fontos célja, hogy mielőbb megkezdődhessenek a bértárgyalások. Jelezte, hogy

a munkavállalói oldallal korábban kialakított együttműködés folytatását és a rendezett munkaügyi kapcsolatokat, valamint a munkabéke fenntartását elsődleges feladatként kezeli a Stratosz új vezetése.

A kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók háromoldalú fórumának, a KVKF-nek az összehívása előtt a munkavállalói és munkáltatói oldal kétoldalú egyeztetésén már konkrétumokról, a vállalatok mozgásteréről is szó eshet.

Az ugyanakkor biztosra vehető, hogy a komoly veszteségeket elszenvedett állami cégek csak a kormány segítségével, állami hozzájárulással tudják végrehajtani az elfogadható legkisebb mértékű bérrendezést is, a központi költségvetés terhére.

Az állami közszolgáltató cégeket eltérően érintette a járvány.

A közösségi közlekedésben a forgalom visszaesése egyes vélemények szerint a hetven százalékot is elérhette a járvány megjelenése óta.

Ezzel szemben a közműszolgáltatóknál, tehát a víziközmű-ágazatban és a villamosenergia-szektorban nem volt lehetőség a kapacitáscsökkentésre, és a képzett munkaerő felkutatása, megtartása is nagyobb feladatot jelent.

Továbbra is munkaerőhiány van a postánál, ugyanakkor a posta piaci alapú működése nem ad túl sok mozgásteret: az uniós szabályok szerint állami támogatás nélkül, önerőből kell a béreket rendezni.