Jóval több, mint ingyentervek

Mintatervekre volt már jó néhány példa az elmúlt száz évben, de Magyarországon ilyen mélységig átgondolt, strukturáltan egységes és összehangolt rendszer még nem létezett, mint amit a Nemzeti mintaterv-katalógus jelent – többek között erről beszélt lapunknak Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi, örökségvédelmi helyettes államtitkára és Kolossa József, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője. Páros interjú ingyenességről, otthonteremtésről, épített örökségről, valamint az építészek és az építtetők szemléletformálásáról.

Ötletes bővítésekre és felújításokra is van példa Forrás: NMTK

– Miért fontos a Nemzeti mintaterv-katalógus?

Füleky Zsolt: Eredetileg az volt a célkitűzés, hogy olyan házterveket bocsássunk az építkezni szándékozó családok rendelkezésére, amelyek igazoltan megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, ezért nagyobb biztonságot és garanciát nyújtanak, mint egy nulláról kezdődő tervezési folyamat. Olyan épületek terveit kívánjuk felsorakoztatni, amelyek a Kárpát-medencében, hazánkban jól bevált és ránk jellemző építészeti formavilággal gazdagítják településeink arculatát. Mindez számos egyéb családtámogatási lehetőséggel kiegészülve sokoldalú felhasználhatóságot teremt. Kezdve az egyszerű bejelentés lehetőségével, folytatva a rugalmasan felhasználható otthonteremtési program nyújtotta támogatásokkal. Ma már a katalógusból letölthető családi házak tervdokumentációinak adaptációs költségei is (telekre igazítás, engedélyeztetés stb.) is elszámolhatók a csokból. Ezeknek a lehetőségeknek az elegye rugalmasan alakítható, költséghatékony módszer a felhasználó családoknak.

– Tulajdonképpen mit nyújt nekik a katalógus?

F. Zs.: Egyrészt olyan házakat szerettünk volna elérhetővé tenni, amelyek egyszerűbben, adott esetben kalákában is felépíthetők. De azokat sem szerettük volna kihagyni, akik megtehetik, hogy teljesen modern, mindennel jól felszerelt házat építtessenek maguknak, akár egy passzívházat. A katalógus nemrégiben nagyon fontos elemmel egészült ki: a kockaházak megújításával. Az látszik, hogy félmilliót meghaladó számban vannak ma Magyarországon olyan épületek, amelyeket laknak, de szavatosságuk a vége felé jár műszaki, technológiai, energetikai szempontból, és a komfortosságukat illetően is. Nem stílust diktáltunk, orientációkat akartunk adni. És az is szempont volt természetesen, hogy egy teljes építészeti-műszaki dokumentáció bekerülési költsége több millió forint, míg ebben az esetben gyorsan és olcsón hozzájuthat e tervekhez bárki, aki építkezni szeretne.

Kolossa József: Mire egy ötletből ház lesz, az hosszú folyamat. Nem is maga a ház legfontosabb a családoknak, hanem az új lakóminőség, a környezet, ahová beköltöznek. Mi az egész folyamatot végiggondoltuk. Nyilván a program magja a terv, a hívószó pedig az ingyenesség, de ennél sokkal többről van szó.

Füleky Zsolt (balra) és Kolossa József. Vannak előzményei, de ilyen tervtár még nem volt hazánkban
Fotó: Teknős Miklós

– Mi ez a több?

K. J.: Ha az építkezni szándékozó család egy építészhez fordul, akkor egy tervezési folyamatba csöppen, aminek természetes része a programalkotás. Aztán a koncepciótervek, majd a vázlattervek megrajzolása, s mindezt az építész végül felhasználható tervvé dolgozza ki. Azonban ez csak egyetlen verzió lesz! A család viszont jellemzően nem felkészült, sokszor beszélgetni sem tudnak igazán az építésszel abból a szempontból, hogy nincs meg a szükséges fogalomkészletük, nem tudnak „bánni” az építésszel, ilyen módon pedig a megszülető terv nem minden esetben lesz az az ideális eredmény, amire a családnak valóban szüksége lenne. Éppen ezért a mintaterv-katalógus honlapján segédletekkel, alapvető fontosságú kérdésekre adott válaszokkal kezdünk. Hogyan kell telket választani? Hogyan kell tervezési programot alkotni? A tervezési segédlet vége egy programalkotási adatlap, amellyel kialakulhat a szükséges kapocs a család, annak igényei és a tervező között.

– Innen hogyan tovább?

K. J.: A programalkotás azt jelenti, hogy látjuk, hány főre, mekkora házat, milyen módon szeretne a család. A csaknem száz terv alapján – mert szép lassan a katalógus valamennyi tervét kiviteli tervként tesszük elérhetővé – végig lehet nézni, hogy a család szempontjainak megfelelő házakból milyen lehetőségek vannak. Már a keresgélés során ki fog derülni, hogy amit szerettek volna, azon felül rengeteg más szempont létezik, a család eleve talál legalább húsz-harmincat, amelyek az ő élethelyzetéhez illenek. A katalógusnak mindenekelőtt egyfajta szemléletalakító, ­edukációs szerepe van. Egyébként a tervezőket is sok frusztrációtól kíméli meg. Gondoljunk csak arra a helyzetre, amikor a megrendelő a kész terv leszállítása előtt meggondolja magát, mert például mégsem oda szeretné tenni a konyhát.

Ötletes bővítésekre és felújításokra is van példa
Fotó: NMTK

– Bekerülési költségeket is megadnak. Nem visz ez tévútra egyeseket?

F. Zs.: Nem, éppen ellenkezőleg. Házat nem mindennap épít magának az ember, éppen ezért sokaknak szükségük lehet ilyen jellegű viszonyítási alapra. A beruházásra vonatkozó költségek előzetes ismerete igenis fontos eleme a döntéshozatalnak, ösztönzőleg hathat, és ezekkel a hozzávetőleges költségkalkulációkkal nagymértékben tudunk segíteni a családoknak: gyakran ezek azok az információk, amelyek alapján valaki rászánja magát a megvalósításra. Az vinne tévútra, ha a megrendelőnek semmilyen benyomása nem lenne a megvalósíthatóságról. Az árakat próbáltuk az előző évi árakból visszanyerve úgy meghatározni, hogy elég pontos képet adjanak. Az is fontos, hogy az egyes változatok közötti pénzbeli különbséget kívánjuk valamilyen módon érzékeltetni. Nem mindegy, hogy valaki üresen hagyná vagy beépítené a tetőteret, esetleg pluszgarázst építene a ház mellé. Ilyenkor értelemszerűen milliókkal többel kell számolni. Ez olyan, mint amikor egy autóvásárlásnál a különböző extrákkal változik a vételár.

K. J.: A tervekhez pontos anyagmennyiség-kiírás tartozik. Nem azt árazzuk be, hogy feltétlenül mennyibe fog kerülni a kivitelezési munka, hanem olyan számítást adunk, hogy melyik építőanyagból mennyire van szükség. Ez a megrendelőknek nagy biztonságérzetet jelent. A feltüntetett nettó bekerülési költségben nincs – mert ­egyszerűen nem is lehet – benne a telekár vagy az, hogy a telket kell-e közművesíteni. És sok más költségelemmel is tudatosan nem számoltunk. Fontos, hogy országos átlagról van szó, tehát nem arról, hogy a XII. kerületben vagy Budaörsön mennyiért lehet építkezni, hanem ezek a Baranya vagy Nógrád megyei árakkal is össze vannak vetve.

– Néhány hete élesedett a katalógus. Milyenek az első visszajelzések?

K. J.: A megrendelőkkel felhasználási szerződést kötünk, amelyben a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében pontosan kikötjük, mi miért vagyunk felelősek és miért a felhasználó. Rövid idő alatt már száz ilyen szerződést kötöttünk, ezekkel az építtetőkkel pedig élénk párbeszéd zajlik. Így például első kézből tudjuk, hogy bő fél év az elővárakozás egy-egy kivitelezőnél. Ez azt jelenti, hogy a megrendelő a mintaterv-katalógust használva azzal is előrébb jut, hogy egyből be tud kérni árajánlatokat kivitelezőktől, van ideje arra, hogy több kivitelezőt megkeressen, összehasonlítsa az árakat. Miközben az építésszel a telekre adaptálják a tervet, be tudják magukat biztosítani, hogy amikor eljutnak oda, akkor legyen kivitelezőjük. A tervezési folyamat így jelentősen lerövidül, ami csökkenti a költségek későbbi korrekciójának valószínűségét. Ráadásul e terveknek a szerzői jogi oldala is rendezett, így ebből biztosan nem lehet probléma.

– Mit jelent egy mintaterv adaptálása?

K. J.: Azért szükséges építész tervező megbízása, mert nem mindegy, hogy egy adott terv alapján elkészülő épület milyen adottságú telekre kerül. Nagyon fontos hangsúlyozni, ami a katalógus nevében is benne van: ezek nem típustervek, hanem mintatervek! Egy-egy mintaterv olyan „nyersanyagot” jelent, amit helyre kell rakni, a telekre kell illeszteni. Ezért mondhatjuk büszkén, hogy az építészkamara és úgy általában a szakma is szívesebben fogadta az egészet, mert itt arról van szó, hogy az adaptáló építész bizony komoly szakmai munkát végez, továbbgondolja az adott tervet, dolgozik rajta, hogy az miként és hogyan lehet az adott megrendelőnek a legmegfelelőbb. Fontos része az adaptálásnak a helyi főépítész felkeresése is. A főépítészeknek a napokban küldünk ki levelet, amelyben arra kérjük őket, hogy a településképi arculati kézikönyvek ­amúgy is kötelező éves felülvizsgálata során vegyenek be ajánlatokat a mintaterv-katalógusból. Ha a főépítészek és az önkormányzatok ebben partnerek lesznek, akkor ki tudunk alakítani egy területi keresőt, és látható lesz, hogy az adott település mely terveket látja szívesen a maga területén.

– Említették az építészszakma jó fogadtatását, de azért sok kritika is érte a tervkatalógust.

F. Zs.: Sokan egyfajta veszélyként tekintettek rá. Ugyanakkor az építészkamara is leszögezte, hogy ez nem veszi el a munkát az építészkollégák elől. A katalógusnak az is fontos célja, hogy a megfelelő, jó minőségű tervekhez az ország bármely pontján hozzá lehessen férni. A kiválasztott tervek adott telekre történő adaptációját pedig éppen az építészek végzik el.

K. J.: Nyitottak vagyunk a jövőben is bármilyen visszajelzésre, de az eddigiek alapvetően támogatók. Gyakorló építészek segítettek nekünk a rendszer kidolgozásában. Komoly kampányt fogunk indítani, hogy az építészek megismerjék ezt a felületet, mindazokkal a lehetőségekkel, amiket nyújt. Óriási mennyiségben áll itt rendelkezésre tervezési segítség, a közműrendszertől kezdve az építést támogató egyéb térképekig, digitális adatokig.

– Hogyan tudják elejét venni, hogy a terveknek ne alakulhasson ki egyfajta másodlagos piaca?

K. J.: Beépítettünk garanciákat arra az esetre, hogy semmiképpen se legyen megkerülhető az adaptáció. Például nem adunk ki minden tervlapot, minden metszetet a tervezési dokumentációban. Természetesen az építész mindenhez hozzáfér, de maga a megrendelő egy szakember nélkül nem tudja végigvezetni a rendszeren. Az nem fordulhat elő, hogy valaki leszerződik, majd négy-öt helyen ugyanazt akarja megvalósítani. Utókövetés is lesz, ami megint csak a megrendelőt védi, mondjuk abban az esetben, ha a felkeresett építész egy ponton azt mondaná, rossz az egész, tessék, adok helyette egy saját tervet, dolgozzunk ezzel. Persze egészen más anyagi feltételekkel.

– A katalógusról szóló cikkekben sok helyütt írtak a történelmi előzményekről. Önök hol helyeznék el a Nemzeti mintaterv-katalógust?

K. J.: Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy bár voltak előzmények, de Magyarországon ilyen mélységig átgondolt, strukturáltan egységes és összehangolt rendszer még nem létezett. Kezdeményezések voltak korábban is, de egyikhez sem volt segédlet, egyik sem oktatta megfelelően a megrendelőt, egyik sem nyújtott utókövetést és nem volt rendszerbe ágyazva. Már beszéltünk róla, hogy ezek nem típustervek: egyáltalán nem az volt a szándék, hogy létrehozzuk a századik típusterv-katalógust.

F. Zs.: Voltak történelmi előzmények és összehasonlításul akár azokat a kortárs kezdeményezéseket is idevehetjük, amikor Felsőzsolcát, Devecsert vagy Kolontárt újra kellett építeni. Itt azonban egy holisztikus, országos szemlélet mutatkozik meg. Ma jellemzően a falvakban is ugyanazt a jól felszerelt, komfortos, kényelmi megoldásokkal ellátott otthont szeretnék maguknak az emberek, mint a városban. A mostani építkezők igényeit felmérve készült el ez az egyedülálló katalógus. Végső soron pedig fontos megemlíteni a katalógus szinergiateremtő, járulékos hatásait is, hiszen – a már felsorolt előnyökön túl – elsősorban a magyar termékek felhasználását szeretnénk vele előmozdítani. Ez a hazai ágazati szereplők számára teremt újabb lehetőségeket, ami a magyar gazdaságra is pozitívan hat majd.

Újak és Kádár-kockák

A Mintatervkatalógus.hu oldalon jelenleg 96 házterv található meg, melyeket az építészeknek kiírt pályázaton még 2019 őszén választottak ki. A katalógus vázlattervei között eddig is lehetett böngészni, de március óta „él” igazán, miután negyven tervhez elkészült (és májusban további húszhoz fog elkészülni) a kiviteli terv mélységű, felhasználható dokumentáció. A tervek háromnegyede új családi ház építéséhez, kisebb része pedig a településeinken nagy számban megtalálható, Kádár-kockáknak is nevezett kockaházak átépítéséhez, felújításához ad alapot. A mintaterv-katalógus a több millió forintos tervdokumentációhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel bárki számára elérhető, vagyis a családok otthonteremtését segíti. Ráadásul a csok támogatási összegéből elszámolhatók a tervek adaptációs költségei.