Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási terve mintegy 2511 milliárd forint uniós forrással számol, ebből több mint 630 milliárd forintot a fenntartható közlekedés megerősítésére kíván fordítani a kormány. Idetartozik a többi között a budapesti agglomeráció közlekedésének kötöttpályás fejlesztése is. A cél az, hogy 2040-ig nyolcvan százalékkal emelkedjen a vonatokat használó utasok száma. Évente négymillió tonna szén-dioxid kibocsátását kellene megelőzni.
A helyreállítási alap forrásaiból megújítanak vasúti pályaszakaszokat, állomásokat, és a járműparkot is bővítik. A tervben például szerepel 61 kilométernyi HÉV-vonal korszerűsítése, ideértve a vasúti digitalizációt, az érintett állomások akadálymentesítését és az átszállási lehetőségek összehangolását. Ötvenkilenc elektromos jármű megvételére is lesz forrás az alap költségvetésében. Új P+R-parkolók létesülnek, valamint új külön szintű közút–vasút átjárók is épülnek a legforgalmasabb helyszíneken a balesetveszélyes sorompók helyett.
Fotó: Havran Zoltán
A regionális közlekedési hálózatok esetében is szükséges a fejlesztés. A kormány szerint ezzel is elősegíthető, hogy bizonyos országrészek ne néptelenedjenek el. A kiemelten központosított országszerkezet miatt ugyanis a központi régióban lakik a népesség közel egyharmada. A tervezett beruházások megvalósításával újabb vasúti szakaszokon lesz elérhető az óránkénti 160 kilométeres sebesség.
Az alapból jut elektromos buszok beszerzésére is, valamint 260 kilométeren fejleszteni fogják a kerékpáros-úthálózatot.
Utóbbi kapcsán a program megjegyzi, hogy az országos és regionális kerékpárforgalmi hálózat nem kellően folytonos. Különösen problémások azok a nagy gépjárműforgalmú települési közútszakaszok, ahol az infrastruktúra-fejlesztés nem a kerékpáros közlekedés előnyben részesítésével valósul meg. A kerékpárparkolók és -tárolók száma sem elégséges, ezen is változtatni kíván a kormány a helyreállítási terv részeként.
A közlekedés területén jelentős digitalizációs fejlesztésekre van szükség. Jó példa erre, hogy a vasúti és az autóbuszos közlekedés hatékonyabb együttműködését még mindig akadályozza az egységes tarifarendszer és az integrált utaskiszolgálás hiánya. „Ennek érdekében meg kell teremteni a közlekedési alágazatoktól független, regionális közlekedésszervezés feltételrendszerét. Meg kell szüntetni a szolgáltatónként egyedi tarifastruktúrákat, és egységes országos rendszert kell létrehozni, amely csak digitális eszközökkel lehetséges. Ez magában foglalja az országos egységes jegyrendszer előkészítését” – olvasható a tervezetben.
Korszerűsítés a Balatonnál
Újraindult a vasúti forgalom a Balaton északi partján, a Szabadbattyán–Balatonfüred szakaszon – közölte a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. a távirati irodával. Elkészült a felsővezeték-hálózat, befejeződtek a pálya- és állomásátépítési munkálatok. A sikeres üzemi tesztelést követően múlt kedd óta már villamos vontatású próbajáratok közlekednek a vonalon. Az érintett szakaszon a június 19-én induló nyári menetrendben már villamos üzemű szerelvények járnak majd, de addig az utasokat még a hagyományos dízelvonatok szállítják. A fejlesztés során megújították a polgárdi, a balatonkenesei, a balatonfűzfői és az alsóörsi vasútállomást, valamint Alsóörsön egy felsővezeték-szerelő, -karbantartó járműnek is építettek egy tárolót. A NIF Zrt. megkezdte a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely és a Tapolca–Ukk szakaszok villamosításának előkészítését is.
