Jövő héten eldőlhet, milyen irányt vesz az európai mezőgazdaság

Hosszas tárgyalások után dönthetnek a jövő heti uniós csúcson a közös agrárpolitika reformjáról, vagyis az európai mezőgazdaság a fenntarthatóság irányába tett átalakításáról. A feszültség várha­tóan ezt követően sem csökken a gazdák és a zöldcélokat előtérbe helyező nemzetek és civil mozgalmak között.

France, Savoie, Beaufortain massif, Hiking on the GR du Tour du Beaufortain, towards the Col du Joly, alpine pastures and cows, in the background the Girotte dam (Photo by MONTICO Lionel / Hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP) Fotó: MONTICO LIONEL / HEMIS.FR Forrás: AFP

Május végéig megszülethet a döntés az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) a reformjáról, vagyis a mezőgazdaság támogatáselosztása több év után ismét változás előtt áll. Az uniós döntéshozók arra készülnek, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 27–28-án megrendezett csúcstalálkozóján a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára is elfogadható dokumentum kerül az asztalra.

Legutóbb április végén egyeztettek az uniós miniszterek a következő éveket meghatározó, jelentős változásokat tartalmazó agrárreformról. Az utolsó időkig komoly vita volt az új irányokat is kijelölő fenntarthatósági követelményekről.

A tagállamok többsége, így hazánk is rugalmas rendszert szeretne, elismerve a környezeti célokat.

Az Európai Bizottság a gazdák jövedelmezőségét is komolyan befolyásoló zöldcélokat fogalmazott meg, ám Brüsszel ezekből az elvárásokból várhatóan enged a tagállamok nyomására.

Új feltételek

A reformcsomag egyik legfontosabb új eleme a stratégiai tervezés a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások, vagyis az egyes és a kettes pillér felhasználásánál. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak kell megtervezniük azokat az úgynevezett környezeti, ökoszisztéma-elemeket is tartalmazó stratégiá­kat, amelyekkel egyaránt szolgálják a fejlődést és az Európai Unió hosszú távú klímastratégiáit.

Ezeknek a programoknak az uniós szintű jóváhagyása és végrehajtása feltétele lesz a támogatások kifizetésének.

Fontos, hogy a legutóbbi egyeztetéseken arról volt szó: 2023-ban és 2024-ben átmeneti, úgynevezett tanulási évek jönnének, az ökoszisztéma-elemekre kötelezően elkülönítendő támogatási arány így fokozatosan emelkedne.

Az egyezség egyik legfontosabb kompromisszuma lehet, hogy a támogatások kifizetésének a feltételeként szabott elvárások teljesítéséről évente jelentést kell készíteniük a tagállamoknak, így lehetőség lenne a hatások teljesítményalapú felülvizsgálatára.

Az fenntarthatóbb európai mezőgazdaság és a zöldcélok teljesítése mellett kell versenyképes termelést folytatni
Fotó: AFP

A KAP reformjának a célja, hogy az uniós támogatások felhasználása hatékonyabb legyen, és a gazdálkodók csak abban az esetben jussanak hozzá, ha előtérbe helyezik a környezeti és ökológiai szempontokat, és fenntartható élelmiszer-termelésre váltanak.

Az európai gazdálkodók ugyanakkor egyre csalódottabbak, mivel úgy vélik, a politikusok zöldambíciói komolyan veszélyeztetik versenyképességüket és megélhetésüket.

A tagállamok eddig a legtöbbször a gazdák mellé álltak.

Nyugaton tüntetnek

Azzal az uniós és nemzeti döntéshozók, továbbá az agrárium képviselői is egyetértenek, hogy

a fenntarthatósági céloknak jóval nagyobb prioritást kell élvezniük, ám az intézkedéseknek egyensúlyban kell lenniük a versenyképesség megőrzésével.

A politikai és civil zöldmozgalmak azonban egyre nagyobb befolyással vannak az uniós és egyes nemzetek döntéshozatalára. Az elmúlt időszakban a gazdák képviselői is sokszor hallatták a hangjukat: Németországban, Franciaországban és Hollandiában is komoly gazdatüntetések zajlottak, de más uniós országokban is tiltakoznak a termelők.

Az ellentéteket az okozza, hogy a klímaváltozásért sok zöldszervezet túlzott mértékben okolja a mezőgazdaságot, miközben a károsanyag-kibocsátásért érdemben más ágazatok felelnek. Noha a gazdák elsődleges érdeke a fenntartható termelés, több tervezett intézkedést kivitelezhetetlennek tartanak, mivel azok a megélhetésüket tennék kockára.

Külföldről az asztalra

A KAP reformján kívül az európai zöldmegállapodás, a Green Deal is érdemben befolyásolja a jövő mezőgazdaságát. Ennek része a Farm to fork, a termőföldtől az asztalig stratégia. Ebben egyebek mellett a növényvédő szerek és a műtrágya drasztikus korlátozását szeretné elérni az Európai Bizottság.

Ezeknek a 2030-ig megfogalmazott elvárásoknak még nem ismertek a hatásai. Az agrárinnovációs keret pedig ezeknek a betartásához a meghatározó gazdaképviseletek szerint egyértelműen kevés. A rossz stratégia következménye lehet a megdráguló élelmiszer, a magasabb termelési önköltség és a harmadik országokból érkező, bizonytalan előállítású élelmiszerek egyre nagyobb térnyerése.

Rovarok és sejtmezőgazdaság

A zöldcélok mellett az új technológiákkal előállított élelmiszerekbe fektetett kutatási összegek és üzleti érdekek lobbija is egyre erősebb. A hagyományos állattartás éghajlatra gyakorolt káros hatásait felnagyítva a tartási körülményeket túlzottan agresszívnak beállító civil mozgalmak tevékenységének a hatására egyre erősödik a gazdák félelme.

A német gazdák heteken keresztül demonstráltak a rovarokat a termelők költségén és kárára védő törvényjavaslat ellen
Fotó: AFP

A fogyasztási adatokon már érzékelhető a radikális mozgalmak tevékenységének a hatékonysága:

több nyugati államban – elsősorban a fiatalabb generációk körében – jelentősen visszaeshet a marha- és sertéshús fogyasztása, miközben ennek fenntarthatósági hozadéka kérdéses,

mivel a világ legnagyobb részén nem változnak drasztikusan a fogyasztási szokások.

Közben az új technológiák egyre inkább teret engednek a sejtalapú mezőgazdaság és az új géntechnológiák adta lehetőségeknek. Ezek későbbi hatása egyelőre nem ismert, ám az étkezési rovarok vagy a laboratóriumban előállított hús piacszerzése felgyorsulhat.

Erősödő zöldbefolyás

A civil mozgalmak is a gazdák ellen tevékenykednek: várhatóan június elején tárgyal az Európai Bizottság arról a civil aláírásgyűjtésről, amely csúsztatásokkal, valótlan videókkal manipulálva mutatja be a ketreces állattartást, és annak felhagyásáért egy európai polgári kezdeményezés során összegyűjtötte a megfelelő számú aláírást. A ketreces állattartás elsősorban a baromfiágazatban elterjedt a már ma is magas állatjóléti elvárások értelmében.

Az ágazat komoly csődhullámmal nézne szembe a tömeges tartástechnológiai váltással, a kieső termékeket pedig csak a szabályok alól mentesülő harmadik országokból lehetne pótolni.