Amerikában is elszállt az infláció

Az ötszázalékos inflációs adat immár nemcsak nálunk, hanem az Egyesült Államokban is megjelent májusban. A jegybank szerepét betöltő Fed ezt csak átmenetinek tekinti, de ha mégis tartósnak bizonyul, el kell zárnia a pénzcsapot, ami a tőkepiaci trendet is megváltoztathatja.

A Fed még ontja a pénzt Fotó: Reuters

Májusban öt százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez szokatlanul magas:

ilyen utoljára 2008-ban esett meg, amikor az olajárak rendkívül gyors emelkedése jelent meg az adatban.

Az energia- és élelmiszerárak figyelmen kívül hagyásával számított maginfláció 3,8 százalék volt, ami már majdnem harmincéves csúcs, ugyanis ez utoljára 1992-ben fordult elő.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed úgy reagált, hogy a folyamat véleményük szerint átmeneti, nem kell miatta nyugtalankodni. Ami különösen meglepő, hogy egyelőre nem is módosítanak jelenlegi monetáris politikájukon, ami erős válságra, deflációra, vagyis negatív inflációra van méretezve. Véleményük szerint a mostani magas áremelkedés egyrészt a hirtelen meginduló fogyasztásnak és az ezzel lépést tartani nem tudó, a szállítási láncok akadozása miatti szűkös kínálatnak, valamint a tavalyi alacsony bázisnak köszönhető, amit ugyancsak a járvány okozott.

A Fed még ontja a pénzt
Fotó: Reuters

A Fed jövő héten tart kamatdöntő ülést, a piaci résztvevők döntő jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ott, ha most várhatóan nem is történik még szigorítási lépés, mi lesz a jegybank kommunikációja: mikorra vagy mennyire tartós inflációs folyamatok esetére valószínűsítik az eszközvásárlási program leépítését, esetleg a kamatemelést. Az eszközvásárlási program összege jelenleg havi 120 milliárd dollár, és ez így van tavaly nyár óta, miközben a járvány az oltási programnak köszönhetően az Egyesült Államokban is lényegében lecsengett, a gazdaság újraindult, ráadásul a hatalmas országban a légi forgalom sem állt le a járvány ideje alatt, hisz az nem elsősorban a külföldi turizmustól, hanem az amerikaiak belföldi utazásaitól függ, amiben gyakorlatilag semmilyen korlátozás nem volt a járvány idején.

Vezető közgazdászok most azt várják, hogy a Fed csak augusztusban fogja jelezni a kötvényvásárlási program fokozatos leépítését, és ezt csak pár hónappal később kezdi meg ténylegesen, a kamatemelés pedig csak a program kivezetését követően kerül szóba. Ez a forgatókönyv azonban arra a feltételezésre épül, hogy a gazdasági újranyitás miatt megugrott infláció magától is mérséklődik a következő hónapokban. Ha azonban nem így lenne, előfordulhat, hogy a Fed

lépéskényszerbe kerül, és a tervezettnél gyorsabban, váratlanul kell szigorítania.

Ez a gazdasági kilábalást vélhetően nem lassítaná, hisz nem arról van szó, hogy a magas kamatok korszaka következne, hanem csak a rendkívüli, a válságkezelésre tervezett monetáris politika szűnne meg.

Egy ilyen forgatókönyv azonban a tőkepiacokon hirtelen hatással járhatna, hisz különböző befektetési termékek, mint például a részvények és a kriptodevizák elsősorban a Fed bőkezű pénzkibocsátásának köszönhetően drágultak nagy ütemben az előző hónapokban. Ha ez hirtelen maradna abba, vagyis a piacokat éltető többletpénz hirtelen elapad, könnyen előfordulhat, hogy heves visszaesés következik be. Ez egyébként a nehezen meghatározható értékű kriptodevizáknál pár hete már amúgy is zajlik, de sokkal nagyobb jelentősége lenne, ha a vállalatok tényleges értékét jelző tőzsdei árfolyamok kezdenének hirtelen zuhanni. A befektetőknek mindenesetre nem árt felkészülniük erre az eshetőségre, és óvatosságot tanúsítani, esetleg fedezékbe vonulni, amíg kiderül, valóban átmenetinek tekinthető-e a magas infláció.