Élelmiszer lett a lisztkukac, de nálunk nem várható rovarforradalom

Hivatalosan is forgalomba hozható élelmiszerként az Európai Unió teljes területén a lisztbogár lárvája, ugyanakkor hazánkban nincs fogékonyság a rovarfogyasztásra, így kevéssé valószínű az ilyen termékek elterjedése. A lisztkukac az első élelmiszerként forgalmazható rovarfaj az EU-ban, de hamarosan másokkal is bővülhet a kínálat. Hazánk nem tartja indokoltnak a rovarfehérje felhasználását.

Akár tésztaalapú élelmiszerek összetevőjeként is megjelenhet a lisztkukac Fotó: Pavel Vladychenko vk.com/altern Forrás: 123RF

Hivatalosan is új élelmiszer az Európai Unió egész területén, így Magyarországon is a közönséges lisztbogár lárvája, közismertebb nevén a lisztkukac, amely június végén elvben már a boltok polcain is megjelenhetne.

Az Európai Bizottság erről szóló végrehajtási rendelete már megjelent a hivatalos bizottsági értesítőben, a kihirdetésétől számított huszadik napon,

e hónap végére így már élelmiszerként kerülhet kereskedelmi forgalomba a lisztkukac.

A rovar egészben vagy szárítva, snackként valamint fehérjetermékek, kekszek, hüvelyesekből készült ételek és tészta­alapú ételek összetevőjeként jelenhet meg. A felhasznált rovarfehérje-mennyiséget, valamint a figyelmeztetést az aller­giás reakciók lehetőségére kötelező feltüntetni a csomagoláson.

Az üzletekben a vásárlók szárított Tenebrio molitor lárva (közönséges lisztbogár) vagy az ebből készült összetevőt tartalmazó elnevezéssel találkozhatnak.

Lisztkukacalapú élelmiszert csak egyetlen vállalat, az engedélyeztetést kezdeményező SAS Group francia vállalat forgalmazhat a következő öt évben – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ennek oka, hogy a vállalat a szellemi tulajdont képező adatok védelmét is kérelmezte.

Magyarország ellenezte a tagállamok képviselőiből álló uniós állandó bizottság tavaszi ülésén az engedély kiadását. A magyar álláspont szerint Európában nincs olyan mértékű fehérjehiány, amely indokolná a rovarfehérjék étkezési felhasználását

– hangsúlyozta lapunk megkeresésére az Agrárminisztérium.

A tárca arra is rámutatott, Magyarországon nincs hagyománya az étkezési célú rovarfelhasználásnak. A Kaposvári Egyetem közelmúltban végzett felméréséből az derült ki, hogy

a lakosság döntő többsége elutasítja a rovarfogyasztást, az elutasítottság hazánkban az átlagosnál is nagyobb.

A minisztérium arra emlékeztetett, hogy egyes uniós tagállamokban – Belgium, Hollandia, Dánia, Finnország, korábban Nagy-Britannia – nemzeti hatáskörben már régóta engedélyezik a rovarból készült élelmiszerek forgalmazását. Az engedélyezést viszont nem előzte meg uniós szintű eljárás. Az ­uniós szintű engedélyeztetést azonban már kötelezővé teszi a 2018-tól érvényes új EU-s irányelv.

Ahol 2018-ig jogszerűen forgalmazták a rovar élelmiszereket, és a határidőre ­uniós engedélykérelmet nyújtottak be, ott az eljárás lezárásáig forgalomba maradhatnak ezek a termékek.

Akár tésztafélék összetevőjeként is megjelenhet a lisztkukac, de szárítva és snack-ként is forgalomba hozható az EU-ban
Fotó: 123RF

Emiatt több ehető rovarfaj engedélyezését is kérelmezték, ezek közül a bizottság már többet is érvényesnek minősített. Ezeket a kérelmeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság vizsgálja.

A szakhatóság jelenleg a házi tücsök, a penészevő gabonabogár-lárva, a hím háziméh-bábok, a trópusi házi tücsök és a keleti vándorsáska esetében végez kockázatértékelést.

A szakhatóság véleménye nélkülözhetetlen a későbbi forgalomba hozatalhoz.

A rovarfogyasztás egészségügyi kockázatai mellett kihívást jelent, hogy

hiányoz­nak a rovarból készült termékek előállításának és forgalmazásának szektorspecifikus jogszabályai

– tette hozzá az Agrárminisztérium.

Elmarad a rovarforradalom

Magyarországon az emberek csaknem kétharmada sosem fogyasztana rovarfehérjét tartalmazó ételt és mindössze nyolc százalékuk gondolja úgy, hogy feltétlenül szükség lenne a jövőben az ilyen élelmiszerek bolti forgalmazására azok előállítási és fogyasztási előnyei miatt – derül ki az Agroinform.hu legújabb felméréséből. A portál közleményében kiemelte: a magyarok kulturális és érzelmi okokból is idegenkednek a rovarevéstől, mindez jelenleg áttörhetetlen akadályt képez az ilyen termékek térhódítása előtt.