Gyakran az olcsó kivitelezés kerül végül a legtöbbe

Az emberek jellemzően úgy tekintenek a szakmai segítségre, mint fölösleges dologra, hiszen úgy vannak vele, hogy nem a műszaki ellenőr, hanem a kőműves munkájából épül fel a ház. Az első megégésig jellemzően nem is nagyon foglalkoznak ilyesmivel – mondta lapunknak Jámbor Attila építési ügyekre szakosodott ügyvéd. Szerinte a kivitelezők részéről felmerülő egyik fő probléma a bűncselekményre hajazó tevékenység, a másik a hozzá nem értés, de ha a vállalkozó meg akarja tartani a cégét, akkor a hatékony ügyvédi fellépés sokszor elegendő. Jámbor Attilával az otthonfelújítási programmal előtérbe kerülő korszerűsítések buktatóiról is beszélgettünk.

Jámbor Attila szerint az otthonfelújítási támogatás kedvező hozadéka, hogy nem lehet írásbeli szerződés nélkül dolgozni Fotó: Bach Máté

Mivel az otthonfelújítási program segítségével nagyon sok család vág bele kisebb-nagyobb lakás-korszerűsítésbe, ezen a téren is sokasodnak a visszaélések. – Megbíztak valakit, aki vagy nem jön megcsinálni a munkát, vagy rosszul csinálja – mondta Jámbor Attila, hozzátéve, hogy ezeknél az ügyeknél még inkább jelen van a „megéri-e?” dilemmája. – Felújítási problémákból nem lesznek tucatszámra perek, mert olyan összegekről van szó, amire az ember inkább azt mondja, hogy hagyjuk, nincs értelme pereskedni. Persze a probléma megmarad, ráadásul még egyszer ki kell fizetni, még egyszer meg kell csináltatni az adott dolgot – jegyezte meg az ügyvéd, aki szerint az otthonteremtési és otthonfelújítási program idején az állam részéről is fontos lenne valamifajta figyelemfelkeltő, elővigyázatosságra intő kampány. Ugyanakkor a támogatások nagyon kedvező hozadéka, hogy arra kényszerítik a tulajdonosokat, hogy a vállalkozóval írásbeli szerződést kössenek.

jogszerű és nem jogszerű eszközök

– Kisebb összeg esetén jóval könnyebben adják fel az emberek a jóvátétel lehetőségét. Ilyenkor „csak” az történik, hogy nem lesz hőszigetelve a ház, nem cserélik ki a nyílászárókat, a megrendelő búcsút mondhat egy kisebb összegnek. Ettől még nem lesz valaki földönfutó. Azonban ha tíz-húsz millió forintot lát elveszíteni valaki, azt sokkal kevésbé viseli el, lévén ez már egzisztenciális probléma. Ilyenkor az ember utánamegy az ügynek, feljelenti az őt megkárosítót, beperli, mindent megpróbál. Sőt azt kell mondanom, ilyen összegeknél sajnos a nem jogszerű eszközök igénybevétele is gyakrabban merül fel – jegyezte meg Jámbor Attila.

Felújításnál, amikor kisebb összegről van szó, mint az építkezésnél, könnyebben adja fel az ember a jóvátétel lehetőségét Fotó: Kurucz Árpád

Ráadásul építkezéseknél már régebb óta előfordulnak esetek, amelyek a sorozatos elkövetés gyanúját vetik fel.

Sajnos vannak olyanok, akik erre állnak rá. Azt mondják, persze, elvállalom. Kérnek a megbízótól néhány millió forint előleget, aztán soha többet nem látják őket. Nagyon nem szerencsés, ha ezek a csalók azt tapasztalják, hogy nincs következménye annak, amit művelnek, nincs belőle igazán bajuk

– fogalmazott az ügyvéd. Jámbor Attila a következményeknélküliség egyik fő okát abban látja, hogy a kivitelezőknek jogilag nincs olyan jellegű személyi felelősségük, mint az orvosoknak, az ügyvédeknek vagy éppen az építészeknek.

– A legtöbb esetben sajnos nem kötelező a felelősségbiztosítás sem, ami legalább arra jó lenne, hogy ha a kivitelező valami kárt okoz, ebből legalább részben megtérülne az a kár. A minőség rovására megy, hogy boldog-boldogtalan tud céget létesíteni, egyéni vállalkozást indítani, s elkezdeni kivitelezni ilyen-olyan, hozzá nem értő valakik bevonásával – fejtette ki Jámbor Attila, aki úgy összegzett:

az egyik probléma a bűncselekményre hajazó tevékenység, a másik – és előfordulását tekintve a nagyobb mértékű – a hozzá nem értés.

– Ezt értsük szó szerint: az illető nem ért hozzá, de elvállalja, mert jó pénz van benne. Ma olyan a helyzet az építőiparban, hogy jóformán bármennyit el lehet kérni egy munkáért. Attól még, hogy valaki elvállalja a munkát, nem biztos, hogy ért is hozzá – mutatott rá Jámbor Attila. Amikor a piaci ár alatt, „okosban” végeztetjük a munkát, akkor arra is fel lehet készülni, hogy az olcsó munka később sokkal többe fog kerülni. Hiába van kész például a hőszigetelés, ha azt vissza kell bontani és újra meg kell csinálni.

A pecsét ereje

Mit lehet tenni ilyen esetben, miben tud segíteni egy vitás helyzet jogi útra terelése? – tettük fel a kérdést. – Amikor valaki megkeres, első körben azt szoktam mondani, hogy át kell gondolni az ügy kimenetelét. Ha végig kell vinni a peres eljárást, akkor szükség lesz szakértői véleményre. A bíró nem szakember, ő nem tudja eldönteni, hogy tényleg hiba-e, amit a kedves építtető hibának gondol. Egy építész szakértői vélemény azonban ma már ritkán van meg három-négyszázezer forintnál kevesebből, és több százezer forint lehet az ügyvédi rész is. Ez bizony így van egy kisebb összegű felújításnál is – jelezte Jámbor Attila, hozzátéve, hogy ha valaki mégis a peres út mellett dönt, akkor legalább egymillió forint körüli összeggel és egy-másfél évvel kell számolnia.

Ám előfordulhat, hogy a vállalkozót ekkor már sehol nem érik utol.

Kisebb összeg esetén ezért az ügyvéd a békéltető testületi eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv megkeresését szokta javasolni – ezek esélyt teremtenek arra, hogy per nélkül tudjanak megállapodni a felek.

Persze az is jó hír, hogy már maga az ügyvédi fellépés, a levél alján egy ügyvédi pecsét látványa sokat érhet: az építtető ezzel azt jelzi, hogy komolyan veszi a problémát, és áldozni is hajlandó az igényérvényesítésre.

Ha a vállalkozó meg akarja tartani a cégét, és tudja, hogy vaj van a fején, akkor a hatékony ügyvédi fellépés akár elegendő is lehet.

Megírjuk a felszólítást, azt szakmai dokumentációval alátámasztjuk. Ha valamit le lehet tenni az asztalra, és ha a másik félnek szándékában áll a saját cége fenntartása, ez elég szokott lenni. Ebben az esetben pedig nem is kell horribilis eljárási összegekre gondolni – magyarázta a szakember.