Kőbányáról Paksra, Indiába

A hazai beszállítók egyik legfontosabbika lehet a Paks II beruházásban a kőbányai Ganz energetikai gépgyártó. Jót tenne a megrendelés, mert a réz világpiaci árának emelkedése és a pandémia is nehezítette a működését.

Oleg Russzkih, a Ganz EEG ügyvezető igazgatója szerint a cég tovább növekedhet Fotó: Mirkó István

Mintegy ötvenmillió eurós (17,5 mil­liárd forintos) megbízásra számít a Paks II beruházásból a Kőbányán működő, nagy teljesítményű szivattyúkat és vízturbinákat gyártó Ganz EEG Kft., amennyiben elnyeri a megbízást. Az összegből harmincmillió eurót a parti vízkivéthez szükséges szivattyúk – amelyek az atomerőmű hűtését szolgálják – és a turbinagépház szivattyúi tennék ki – tájékoztatott egy tegnapi sajtóbejáráson Oleg Russzkih, a vállalat ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy az üzem az erőmű üzemanyag-átrakó berendezését is képes legyártani, ennek leszállítása további bevételt jelenthet.

Oleg Russzkih, a Ganz EEG ügyvezető igazgatója szerint a cég tovább növekedhet
Fotó: Mirkó István

A 177 évvel ezelőtt alapított Ganz egyik utódvállalataként a Ganz EEG jelenleg a Roszatomhoz tartozó Atomenergomas gépgyártó leányvállalata, fő megrendelője pedig a Roszatom és a Roszgidro.

Kőbányai telephelyéről kerülnek ki a keringtetőszivattyúk és más alkatrészek többek között a finnországi, az indiai, a bangladesi, a belgiumi és az indiai atomerőművekhez is.

A magyarországi atomenergetikában szerzett tapasztalata a paksi erőművel egyidős; négy évtizede működik közre beszállítóként és a modernizációkban is, a létesítmény kapacitásfenntartó beruházásában pedig Oleg Russzkih szerint a Ganz EEG a hazai beszállítók között báziscég lehet, és szorosan együttműködik a tápió­szelei Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft.-vel, amelynek kalandos történetéről itt írtunk bővebben.

A Magyar Nemzet kérdésére az ügyvezető igazgató elmondta, hogy az acél kilencvenszázalékos drágulását eddig sikerült kivédeni azzal, hogy a hosszabb ciklusú termelés miatt még olcsón szerzett be a cég jelentős készleteket, igaz, a tartalék már csak két hónapig tart ki.

Ezalatt a vállalatnál gyártott motorok árának negyedét kitevő réz tonnája ötezer dollárról kilencezerre drágult. Ezek miatt a Ganz EEG újratárgyalná partnereivel az árakat, hiszen nem szándékozik egymaga vállalni ekkora anyagi terhet. Abból már elég nagyot rótt rá a világjárvány, ami miatt rengeteg megrendelést nem vettek át a partnerei, így nem is fizettek értük a tízszázalékos előlegen kívül.

Így az egyik csarnokban például sorban állnak az Indiában épülő atomerőműhöz legyártott több tíz- és száztonnás acél alkatrészek becsomagolva, szállításra készen, mintegy négy és félmillió dollár értékben.

Negyven éves az együttműködés a Ganz és a Paksi Atomerőmű között
Fotó: Kurucz Árpád

Pedig a társaság megrendelésállománya két év alatt megduplázódott, a mostani 130 millió dollárnyi megbízatást pedig az év végére kétszázmillióra növelné, amivel biztosítaná a következő három-négy évre a jelenlegi 230 foglalkoztatott munkáját, de a továbbiakban akár nyolcvan új állást is betöltetne.

Mindeközben pedig a gyár épületének és a berendezéseknek a felújítására is sort kerít a vállalat, hiszen

a legfiatalabb főgépet 1981-ben helyezték üzembe, de olyan is van, ami már száztíz éve dolgozik.

A modernizálásra hárommillió eurót fordít a cég 2020–21-ben, de állami és európai uniós forrásokra is számít a patinás gyár felújításához.