A gazdák korlátozása nélkül is zöldül a mezőgazdaság

Nem tűnik indokoltnak az Európai Bizottság fenntarthatóbb mezőgazdaságra vonatkozó hosszú távú stratégiája, mivel az ágazat károsanyag-kibocsátása már a jelenleg is megvalósuló szakpolitikai intézkedések mellett is csökken az évtized végéig az OECD és az ENSZ tanulmánya szerint. A nemzetközi szervezetek szerint a technológiai beruházások csökkentik tovább a kibocsátást, és elsősorban nem Európára kell koncentrálni.

A vendor pose for photo as he displayed rams for sale at a cattle market in Kara Isheri in the state Ogun State, southwest Nigeria, ahead of Muslim festival of Eid al-Adha on July 29, 2020. Nigeria President, Muhammadu Buhari on Wednesday imposed tight movement restrictions across the country in order to stop the spread of COVID-19 coronavirus disease, he will be observe this year’s Eid-el-Kabir prayers with his family members within the Presidential Villa, Abuja. Before the COVID-19 pandemic, Buhari usually joins Muslims for Eid prayers in any of the prayer grounds in Abuja whenever he does not travel to his home town, Daura in Katsina State for the festivals. He also advised “Where small groups choose to hold the Eid together, face masks are absolutely necessary, as is social distancing. Advisedly, such prayers should hold outdoors and worshippers are encouraged to bring their own prayer mats. (Photo by Olukayode Jaiyeola/NurPhoto) (Photo by Olukayode Jaiyeola / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: OLUKAYODE JAIYEOLA Forrás: AFP

Megalapozottnak tűnnek azok a szakmai vélemények, amelyek szerint az Euró­pai Unió elfogadás előtt álló, a fenntarthatóbb mezőgazdaság és így a kevésbé szennyező élelmiszer-előállítás érdekében tett javaslatai túlzók. Pontos irányszámot ezek a stratégiák nem határoznak meg. A gazdákat képviselő, meghatározó euró­pai érdekképviseletek rendszeresen Brüsszel szemére vetik, hogy a stratégiákban foglalt eszközök eredményességéről nem készült hatástanulmány.

A nemzetközi szakértők ugyanakkor betöltik ezt az űrt: korábban az amerikai mezőgazdasági miniszté­rium (USDA) publikált átfogó hatástanulmányt. Ebben megállapították, hogy

az uniós stratégiák elsősorban Európában, de globálisan is csökkentenék az élelmiszerhez való hozzáférést, mivel a túlzott fenntarthatósági és állatjóléti intézkedések tönkretennék az itteni gazdák versenyképességét. A folyamat vége az élelmiszerek árának jelentős emelkedése lenne, valamint a növekvő igények ellenére a termelés visszaesése.

Ráadásul az állattartás és a húsfogyasztás visszaszorítására tett lépéseket is tartalmazó brüsszeli stratégiák szigora abszolút indokolatlan. Ennek oka, hogy jelentősen lelassul, így érdemben már nem növekszik a mezőgazdaság hozzájárulása az éghajlatváltozást befolyásoló, az emberi tevékenységre visszavezethető szennyezőanyag-kibocsátásnak – derül ki az OECD és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közös tanulmányából.

A nemzetközi szervezetek a jelenleg is érvényes károsanyagkibocsátás-csökkentési politikákat vették figyelembe 2030-ig szóló előrejelzéseikben, így nem számolnak a még kidolgozás alatt lévő intézkedésekkel, például az Európai Unió zöldmegállapodásában (Green Deal) foglalt irányokkal.

A modernebb állattartás az évtized végéig várhatóan a fejletlenebb afrikai térségbe is eljut, ezzel csökkentve a mezőgazdaság kibocsátását
Fotó: AFP

Ez azt jelenti, ha az éghajlatváltozás megfékezésére tett 2030-ig, illetve 2050-ig szóló ambiciózus vállalások érdekében nem hoznának a döntéshozók újabb lépéseket,

a mezőgazdaság és élelmiszer-termelés a növekvő szükségletek kielégítése ellenére sem járulna már hozzá a jelenleginél nagyobb mértékben a klímaváltozáshoz.

Az előrejelzés szerint 2030-ra egyedül a szubszaharai térségben, vagyis a Szaharától délre emelkedik egy százalék fölötti mértékben a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása, a világ más tá­jain fél százalék alatt marad a szennyezésnövekedés.

Csökkenés akkor képzelhető el, ha a fejlett régiókból érkező tőkéből technológiai beruházások valósulnak meg az alacsonyabb jövedelmű régiókban.

Európa kivétel, kontinensünkön az OECD és az ENSZ megállapítása szerint több mint egy százalékkal visszaesik az élelmiszer-termelés emissziós hozzájárulása.

A mezőgazdaság globális zöldülését már most is a technológia fejlődése, hozzáférhetősége jelenti. A folyamat a növénynemesítésben és az állattenyésztésben elért eredményeknek, az újabb takarmánykeverékeknek és a fenntarthatóbb talajművelésnek köszönhető.

Igaz ez azokra a területekre is, ahova a legmodernebb technoló­giák ebben az évtizedben még várhatóan nem jutnak el. A zöldülés ráadásul jelentős hozamnövekedés mellett, a növekvő népességszámmal arányos termelésbővítéssel együtt várható.

Brüsszel stratégiáiban ugyanakkor a szakpolitikák középpontjában mégsem a technológiai fejlesztés és az innováció szerepel, hanem a fogyasztási szokások megváltoztatására tett, sokszor túlzó javaslatok.

Az USDA mellett az OECD és az ENSZ is arra hívja fel a figyelmet, hogy az előző évtizedhez hasonlóan 2030-ig is az innováció és a beruházások jelenthetik a mezőgazdaság további fenntarthatósági javulását Európában.

A szakmai érdekképviseletek és a közgazdászok egy része ugyanakkor úgy véli, a szükséges innovációs támogatások és beruházási költségek töredékét különítette el az EU ezekre a fejlesztési célokra.