A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e heti kamatdöntő ülésén döntött arról, hogy kivezeti állampapír-vásárlási programját, ennek első lépéseként csökkenti a hetente megvásárolt mennyiséget. Az MNB célja az volt a vásárlásokkal, hogy alacsonyan tartsa az intézményi befektetők által vásárolható állampapírok hozamát a járvány idején, így kerülve el, hogy túl nagy legyen az államadósság finanszírozásának a költsége a válság idején, amikor átmenetileg megnövekedett az adósság mértéke.
A jegybanki állampapír-vásárlás ugyanakkor többletlikviditást bocsát a piacra, ami óhatatlanul inflációs hatású is lehet, hisz ez végső soron fedezetlen adósságot jelent. Nálunk a program összege eddig nem túl magas a GDP arányában, így ez a hatás nem jelentős, de az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed óriási összegben vásárolt különféle befektetési eszközöket, és még a jelenlegi havi 120 milliárd dolláros összeg is igen magas.
A piac most arra számít, hogy a program havi összegének a csökkentése már októberben megkezdődik, és a jövő év folyamán meg is szűnnek a vásárlások. A Fed eszközvásárlásainak legfőbb hatása a kötvényhozamok alacsonyan tartása mellett az volt, hogy más befektetési eszközök ára, főleg a részvényeké, tavaly március óta igen erősen megemelkedett, mivel az óriási összegű fedezetlen pénz befektetési lehetőséget keresett.
Az utóbbi időben ugyanakkor a kis- és közepes kapitalizációjú amerikai részvények már nem emelkednek, az ezeket tartalmazó Russel 2000 index február óta stagnál, miközben a legnagyobb cégek részvényeit összefogó S&P–500 index folyamatosan emelkedik, szinte nap mint nap új csúcsot dönt. Egy a CNBC által megszólaltatott elemző szerint ez a folyamat azt jelzi, hogy a befektetők a piacra érkező pénz apadását, az amerikai monetáris politika szigorodását, első lépésként az eszközvásárlási program kivezetését várják. A szakember szerint ugyanezt jelzi az is, hogy a kétéves és tízéves amerikai államkötvények hozama közti különbség 1,6-ről 1 százalékra csökkent az elmúlt öt-hat hónap folyamán.
