A tokiói olimpia eredményeire is rátenyerelt a politika. A balliberális oldalról negatív felhangok kísérték az utóbbi 25 év legsikeresebb szereplését. Ez azért érdekes, mert a Gyurcsány-korszak idején Pekingben tíz éremmel kevesebbet szerzett hazánk, mint most. Nem véletlen, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung 2008 augusztusában csalódáskeltő szereplésről cikkezett. Ezt írta: „Elöregedett sporttelepek, megdöbbentő állapotban lévő edzőtermek, alulfizetett edzők, az iskolai sportfoglalkozások elhanyagolása, csenevész állami pénzügyi támogatás jellemzi az ágazatot.” A szerző idézte Balczó András többszörös olimpiai bajnokot, aki a Gyurcsány Ferenc vezette kormányt nevezte meg felelősnek:
Egy olyan kormány számára, amely kizsákmányolja az országot, az összeomlás szélére juttatja a magyar mezőgazdaságot és egészségügyet, csak útban van egy egészséges nemzeti öntudat és a sport mint az identitást meghatározó tényező, emiatt csökken a sport pénzügyi támogatása.
A lap idézte Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnökét is. Ő ezt mondta: „A krónikus alulfinanszírozottság térdre kényszerítette a sportot. Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol mindössze az államháztartás 0,2 százalékát fordítják a sport támogatására. Pénz híján pedig a szakemberek külföldre mennek, az infrastruktúra elöregedett marad, nem viselik gondját a sporttelepeknek.” A német lap végül megjegyezte: „Az illetékes miniszter első reakciója ugyanakkor nem ad okot derűlátásra, az éles bírálatok ellenére nem kíván változtatni a sporttámogatás jelenlegi gyakorlatán.” A balliberális kormányzás után ezen a téren is alapvető változások történtek.
– A 2010 előtti időszakhoz képest sokszorosára nőtt a sport állami finanszírozása. Ez indokolt volt, mert a rendszerváltás után teljesen magára maradt ez a terület. A sportolók kimagasló olimpiai teljesítménye egy ideig elfedte a valóságot, amellyel végül a pekingi játékok eredménye szembesítette az országot. Pedig az volt a realitás – mondta a Magyar Nemzetnek Szabados Gábor. A sportközgazdász jelezte: az összes éremszám, az összes pontszám mutatja meg érdemben egy szereplés sikerességét. Szintén kifejező, hogy hány sportágban érnek el eredményeket egy olimpián a versenyzők: ha ez számos, akkor az azt mutatja, hogy a helyzet kedvező.
A tokiói szereplésen látszik, hogy széles és sokszínű a magyar sportélet.
– Az eredményeket azért tudja befolyásolni az állami támogatás mértéke, mert nem mindegy, hogy milyen infrastrukturális körülmények között készülnek a sportolók. Így az sem mindegy, hogy az edzőknek kell-e másodállást vállalniuk, a legjobb mestereket itthon tudjuk-e tartani, milyen lehetőségek vannak az edzőtáborozásra, hogyan juthatnak el a versenyekre a sportolók, kell-e szponzorok után futkosni – magyarázta a szakértő.
Szabados Gábor hangsúlyozta, hogy a sikeres olimpiai szereplés kiválóan népszerűsíti az egészséges életmódot, több fiatalt terel a sportolás felé. Ennek gazdasági haszna is van, mert a mozgás hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Ezzel csökken a teher az ellátórendszeren.
– Az olimpiai sikerek erősítik a nemzet összetartozását is, de kiváló alkalmak az országimázs építésére is. Ez igaz az olyan nemzetközi sporteseményekre is, amelyeknek már Magyarország is helyet tud adni. Gondoljunk csak a labdarúgó Európa-bajnokság budapesti mérkőzéseire! Ennek szintén van gazdasági haszna, mert azonkívül, hogy forgalmat generálnak a turizmusnak és a vendéglátásnak, befolyásolják a befektetők döntését is, amikor kiválasztanak egy országot a beruházásaikhoz – tette hozzá a sportközgazdász.
(A borítókép az idei labdarúgó Európa-bajnokságon készült, amelyen a Budapesten rendezett magyar-francia mérkőzés hazai szurkolói láthatók. Fotó: Mirkó István)
