A bruttó hazai termék (GDP) volumene 17,9 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – erősítette meg második becslése alapján szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedéshez az ipari termelés 7,3, a szolgáltatások 7, az építőipar 0,9 százalékponttal járult hozzá.
Az előző negyedévhez mérve 2,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. A naptárhatással és minden egyszeri és rendkívüli hatástól megtisztított éves növekedés 17,7 százalékos volt. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 6, a bruttó felhalmozás 5,4, a nettó export 6,5 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményét.
A magyar gazdaság gyors kilábalásának köszönhetően a GDP elérte a válság előtti szintet az idei második negyedévben. A koronavírus-járvány harmadik hulláma ellenére a bővülés erőteljes volt, amelyhez hozzájárult
- az ipar teljesítménye, amely 36,9 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 39,9 százalékkal nőtt,
- az építőipar hozzáadott értéke 18,4 százalékkal,
- a mezőgazdaságé 1,1 százalékkal emelkedett,
- a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,4 százalékkal lett nagyobb,
- a háztartások tényleges fogyasztása 9,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest,
- a beruházások 8,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét.
A második negyedév folyamatai alapján az látszik, hogy
a magyar gazdaság kifejezetten erős teljesítményt mutat. A GDP növekedése ebben az időszakban meghaladta az eurózóna átlagos teljesítményét is.
A koronavírus-válság előtti időszakban a magyar gazdaság növekedése gyorsabb volt az eurózónáénál, amit a járvány megtört. Most viszont 4 százalékponttal gyorsabban nőtt a magyar gazdaság, mint az euróöveztet.
A következő időszak nagy kérdése, hogy ezt a növekedési előnyt meg tudja-e tartani a magyar gazdaság – összegezte a Portfolio.
A kifejezetten erős második negyedéves GDP-adatok után a legtöbb elemzőház javította az idei magyar növekedésre vonatkozó előrejelzését, és most úgy számolnak, hogy a 7 százalékos GDP-növekedés elérhető 2021-ben.
Ha ilyen gyors növekedést produkál a magyar gazdaság, akkor az a rendszerváltás óta nem látott rekordnak felel meg.
A második negyedéves GDP-adatok kapcsán Nagy Márton, miniszterelnöki főtanácsadó korábban arról beszélt, hogy a gyors regenerálódási képesség a gazdasági szerkezetre vezethető vissza.
Azok a gyárak, amelyek tavaly a második negyedévben leálltak, idén teljes erővel termeltek, kinyitottak a vendéglátóhelyek, sokan jártak étterembe, erős visszapattanás volt a fogyasztásban, emellett az építőipar, a kiskereskedelem és a szolgáltatóipar is erős volt. A munkanélküliségi ráta a járvány idején alig emelkedett és újra alacsony szinten van, a foglalkoztatás mértéke magasabb, mint a válság előtt, a bérek növekednek, tehát a vállalkozások kevésbé sérültek, egészséges vállalkozói szektor segít a helyreállásában.
A koronavírus továbbra is kockázat
A jelentős éves növekedésben nagy szerepe volt az alacsony bázisidőszaki adatnak, így most érdemes a negyedéves alapú dinamikus bővülést külön is kihangsúlyozni – mutatott rá Regős Gábor. A Századvég gazdaságkutató elemzője szerint a mostani adat azt is mutatja, hogy a gazdasági teljesítmény a szezonálisan kiigazított adatok szerint már meghaladja a vírus megjelenése előtti, 2019. utolsó negyedévi szintet. A válság nyertesének az információ, kommunikáció ágazat tekinthető, hiszen hozzáadott értéke több mint tizedével meghaladja a vírus megjelenése előttit. Szintén kedvezően alakul az ipar és az építőipar teljesítménye – mindkettő több mint 5 százalékkal meghaladta a járvány kitörése előtti szintjét. Több ágazat – például szórakoztatóipar, szállítás, turizmus – teljesítménye azonban az érdemi éves alapú növekedés ellenére is még elmarad a válság előttitől. Az év egészét is dinamikus, 7 százalék körüli vagy akár azt meghaladó növekedés jellemezheti. A legfontosabb kockázat ennek kapcsán a vírus következő hullámai, illetve az ahhoz kapcsolódóan esetlegesen elrendelésre kerülő korlátozások, valamint az ipari termelést gátló chiphiány, továbbá a termelői árak emelkedése.
