Sok magyarországi vállalkozás már felnőtt és elért abba az életciklusba, amikor érdemes lenne tőkét kifektetnie, és – akár egy hasonló profilú régiós partnerrel összefogva – elkezdeni a regionális terjeszkedést – mutatott rá a Magyar Nemzet kérdésére Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese egy tegnapi konferencián. A fejlődőképes hazai kis- és középvállalkozások (kkv) az elmúlt harminc év során már átélték a cégek kötelező életciklusait, amelyek mindegyikének megvan a maga fejlesztésihitel-, illetve tőkeigénye. Ezek nem egyszeri nagy forráspótlások vagy alkalmi életmentő gyorssegélyek, hanem a különböző vállalati periódusok során megjelenő természetes finanszírozási szükségletek.
Így például a kisebb cégméret idején tipikus korai támogatást jelentenek a Hiventures vagy a Széchenyi Alapok forrásai, amelyeket a növekedés idején jellemzően felváltanak a magántőkealapok, majd egyre színesebb és változatosabb lehetőségek nyílnak meg a hosszú távon fejlődni vágyó vállalkozások előtt.
A szakember egy mindenki számára érthető hétköznapi példával párhuzamot vonva úgy fogalmazott: az általános és a középiskola, valamint az egyetem után jó néhány hazai cég eljutott a PhD korszakába, amikor érdemes továbblépni. Ugyanakkor a EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese érdeklődésünkre felhívta a figyelmet a magyar vállalkozói mentalitás egy sajátos elemére is.
A már sikeres vagy ígéretesen felfutó cégek tulajdonosainak zöme a sikerek csúcsán, vagy nem sokkal azután, amikor már beértek a fejlesztések és jól fut a szekér, hajlamos hátradőlni, majd nem sokkal később kilépni a társaságból. Szerte a világon, különösen a Távol-Keleten vagy Amerikában viszont ilyenkor nyílik meg a világ egy vállalkozó előtt. Gyakran mondják: innentől kezdve már meg sem állnak a Wall Streetig.
Szerencsés lenne az itthoni cégeknek ezen a mentalitáson változtatni, talán a mostanában aktuális generációváltás segíthet ebben. Azaz nemcsak sikeres exiteket (amikor a kockázatitőke-befektető realizálja a nyereségét – a szerk.), hanem regionális multikat is szeretnének látni a hazai szakemberek.
Ez a szemlélet és stratégia is jelentős helyet kapott, nem kis mértékben Szabó István Attila hozzászólása nyomán, a Portfólió és a HVCA tegnapi közös konferenciájának panelbeszélgetésén, ahol az állami szerepvállalás jövőjéről osztották meg elképzeléseiket az állami hátterű alapkezelők és fejlesztéspolitikai intézmények vezetői. Mint elhangzott, az elmúlt évtizedeket meghatározta az állami szerepvállalás a kockázatitőke-szektorban, főleg 2010-től sokszorozódtak meg a befektetett összegek.
Most azonban az általunk támogatott alapok esetében azt várja a kormány és a piac is, hogy a lehető legtöbb magánforrást mozgassák meg a szereplők. Emellett az is fontos, hogy a beruházások a kkv-szektort támogassák
– hangsúlyozta Dobos Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.
Szabó István Attila a következő öt-tíz évben azt szeretné látni, hogy az állami szerepvállalás csökken, de nem annak mértéke, hanem aránya a privát tőke javára. Az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese a panelbeszélgetésen kiemelte: fontos, hogy hosszú távon legyenek olyan magántőkealapok, amelyek akkora tőke felett rendelkeznek, hogy ők tudják kivásárolni a korábbi, állami hátterű befektetőket, létrehozva így magyar regionális multikat.
Borítókép: MTI/Komka Péter
